Az uniós kiküldetési irányelv módosítása hátrányos lenne a visegrádi országoknak

Felidézte, az uniós kiküldetési irányelv szabályozza az adott tagországban letelepedett cég határon túli, más tagállamban történő szolgáltatás-nyújtásának munkajogi feltételeit.

A miniszter szerint az irányelve módosítása nyílt kihívást jelentene az újonnan csatlakozott tagországokkal szemben, ahol az alacsonyabb bérszintek bizonyos területeken versenyképességi előnyt jelentenek. Kifejtette: a közép-kelet-európai tagállamok versenyelőnye elsősorban az építőiparban és a feldolgozóiparban mutatkozik meg.

Elmondta, a régi tagállamok évek óta felvetik a szociális dömping vádját, azt mondják, a közép-kelet-európai országok csak az alacsonyabb bérekre építve tudnak versenyképesek lenni a nyugati országokban, ezért a tervezett módosítással azt szeretnék elérni, hogy a fogadó tagállam munkajogi szabályai mellett az ottani minimálbért, illetve a bérezési rendszert is alkalmazzák azok, akik ott végeznek tevékenységet. Varga Mihály elmondta, arra az álláspontra jutottak, hogy elfogadhatatlan ez a fajta módosítás, javaslat.

Közölte, sérelmesnek tartják, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére a közlekedési szektorra is kiterjesztenék az uniós szabályozást, miután olyan közlekedési csomagot kívánnak beterjeszteni, amely egységesen alkalmazná a minimálbérre, a minimál órabérre vonatkozó feltételeket az újonnan csatlakozott országok munkavállalóira is, másik tagállamban történő munkavégzés közben.

Varga Mihály elmondta, a varsói megbeszélésen részletesen megtárgyalták az osztrák szabályozást is. Ausztria január elsejétől olyan bér- és szociális dömping elleni törvényt vezetetett be, amely jelentős adminisztrációs terhet rak az új tagállamok munkavállalóira, ezen túlmenően kötelezővé tenné az osztrák bérezési feltételek érvényesülését ideiglenes munkavégzés esetén is.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: továbbra is közösen kívánnak fellépni az uniós módosítások ellen, felidézte, hogy 2016 decemberében kilenc újonnan csatlakozott ország közös nyilatkozatban fogalmazta meg a nemzetközi fuvarozásra vonatkozó álláspontját, az idén februárban pedig a V4-ek szociális miniszterei közös levelet küldtek osztrák kollégájuknak, amelyben a szabadságot korlátozó intézkedésre hívták fel a figyelmet. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az ülésen megállapodtak abban, hogy a V4-ek a témában szakértői szinten folytatják az együttműködést.

Varga Mihály rámutatott arra, hogy a kiküldetési irányelv ellen már tizenegy tagállam parlamentje írásban tiltakozott. A magyar parlamenten kívül a cseh, a szlovák, a lengyel, a román, a lett, a litván, az észt, a horvát, bolgár és a dán parlament is hasonló álláspontot fogalmazott meg.

A magyar munkavállalók kiküldésének részletes szabályairól ITT írtunk.