Bajnai a minimálbér-emelést és az egykulcsos adót hibáztatja a nehéz munkaerő-piaci helyzetért

A volt kormányfő, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) kedden tartott előadásában azt mondta: a kormány figyelmen kívül hagyja a gazdasági törvényszerűségeket, és csakis a hatalmi logikának rendeli alá intézkedéseit.

Szerinte ez mára oda vezetett, hogy az ország felélte tartalékait: a minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt nőttek a bérköltségek, így nehezebb álláshoz jutni, a nyugdíj-megtakarításokat elköltötték, az ésszerűtlen mértékű különadók miatt mélypontra esett a beruházási ráta, míg a felsőoktatási forráskivonás és az elvándorlás az országban meglévő tudástőkét csökkenti.

Bajnai Gordon azt mondta: nő az államadósság, a gazdaság teljesítménye tartósan csökken, a versenyszférában egyre kevesebben dolgoznak, az államháztartási hiány pedig csak a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása miatt nem éri el a 3 százalékot. A legnagyobb baj azonban - folytatta -, hogy megszűnt az országgal szembeni bizalom, mert "ahol a hatalom mindent megtehet, ott mindent el is vehet".

Szerinte ezért 2014 után a bizalom helyreállítása és a növekedés beindítása lesz a legfontosabb feladat, méghozzá "ortodox közhelyek" kimondásával. A bizalom visszaszerzése vezethet el a beruházások gyarapodásához, abból következhet az export bővülése, ennek révén lehet nagyobb a foglalkoztatottság, és végül ez eredményezheti a fogyasztás növekedését - magyarázta.

Elmondta: modellezték, hogy az Együtt 2014 gazdaságpolitikai programja mit hozhat 2020-ra. Hat év alatt tartósan 2 százalék feletti növekedés és a GDP 70 százaléka alá csökkenő államadósság érhető el, a munkanélküliségi ráta 7 százalékra csökkenhet, 220 ezerrel többen dolgozhatnak, a beruházási ráta 20 százalék fölé emelkedhet, az államháztartási hiány pedig a nullát közelítheti - ismertette, megjegyezve: mindehhez társadalmi békére, közös célokra és a jogállami normák helyreállítására lesz szükség.

A rendszerváltással az ország nyert, de milliók veszítettek, mert megnőttek a társadalmi és regionális különbségek, a 2001 és 2008 közötti időszakot viszont az ország elvesztegette, mégis - a kormányzati újraelosztás miatt - milliók nyertek vele - fejtette ki egyórás előadásában, amelyet mintegy hatszáz egyetemista hallgatott a BCE új épületének egyik előadójában.

Bajnai Gordon szerint ez az ezredforduló óta folytatott, a gazdaság lehetőségeit szűkítő politika okozta azt, hogy a 2008-as válság Magyarországot gyorsan és nagyon érzékenyen érintette. A 2010-ig tartó stabilizációs időszakban milliók hoztak áldozatot, de annak eredményeként az adósság növekedése megállt, a gazdaság pedig újra növekedni kezdett.

Ezzel szemben - mondta - a 2010-es kormányváltás óta folytatott unortodox gazdaságpolitikával Magyarország is rosszul jár, és ráfizetnek a polgárai is, mert az sem az egyéni gyarapodásnak, sem a társadalmi szolidaritásnak nem nyit teret.

A volt miniszterelnök szerint az európai válság elhúzódik. Azok az országok, amelyek időben felismerték a krízis okait - így azt, hogy a tőke egy része olcsóbb munkaerőköltségeket biztosító államokba települ át -, és a nagy hozzáadott értékű termékek előállítására szakosodtak, a krízis közepette is növekedni tudtak, és hamarabb úrrá lesznek a válságon. A kontinens déli fele viszont nem fog tudni gyorsan kilábalni. Ebből az következik, hogy Európa legalább kétsebességes lesz a következő évtizedekben, a kelet-közép-európai államoknak pedig arra kell törekedniük, hogy az olcsó bérmunkára alapuló helyett olyan tudásgazdaságot építsenek, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődő északi országcsoporthoz tartozzanak - magyarázta.

Az egyik egyetemi szakkollégium meghívásának eleget tevő Bajnai Gordont egyebek mellett a felsőoktatás átalakításáról is kérdezték a diákok. Megismételte, hogy az egyetem melletti munkából kifizethető, kis összegű tandíjat nem tartja elfogadhatatlannak. Bírálta viszont a hallgatói szerződéseket, a forráskivonást, és azt mondta: reformokra, az elitképzés és a színvonalas, de sokak számára elérhető felsőoktatás elválasztására van szükség, ezt pedig a kiadások csökkentésével nem lehet végrehajtani.

Arra a kérdésre, mivel győzné meg a fiatalokat, hogy maradjanak itthon, felidézte, hogy 1991-es diplomázásakor Magyarország reményteli hely volt, ő kevéssel később mégis elment fél évre Londonba dolgozni. Szerinte a mai fiataloknak is érdemes megtenniük ezt egy-egy évre, akár már egyetemistaként.

Hozzátette azonban: hisz abban, hogy Magyarország többre képes annál, amit az elmúlt évtizedben elért, és az utóbbi száz évben a mainál jóval nehezebb helyzeteken is túljutott. A mostani nehéz korszak is véget ér, "és akkor elképesztő energiák szabadulnak fel (...) és lehet ugyanolyan gazdasági csodát csinálni", mint korábban Németországban, Finnországban vagy Írországban. "Azért mondom, hogy maradjanak itthon, mert önökön fog múlni, hogy ezt a csodát megcsináljuk-e. És ha igen, akkor ebben benne lenni elképesztő jó lehetőség a boldogulásra, a gyarapodásra, a sikeres életre" - zárta szavait.