Benyújtották a törvényjavaslatot, ami megszüntetné a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát
A javaslat célja többek között az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása.
Megjelent a folyamatban lévő törvényjavaslatok között a „kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról” c. jogszabály, amivel megszüntetnék a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát - írta meg a HVG.
A Semjén Zsolt által benyújtott javaslat bevezetője szerint az Országgyűlés az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálása, továbbá munkájának anyagi elismerése elősegítése, illetőleg a kulturális közszolgáltatások kiszélesítése és azoknak a 21. századi követelményeknek való megfelelése érdekében hozta meg a jogszabályt.
A tervezett változásokról a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Csóti Csaba korábban így nyilatkozott a 168 órának:
„Diplomás muzeológusok, leváltárosok, könyvtárosok is ugyanolyan jogviszonyba kerülnek, mint például bármely építési vállalkozónál a kőműves segéd. Ugyanúgy lehet elbocsátani őket, és ugyanúgy lesz meghatározva a fizetésük is. Ha megszűnik a közalkalmazotti státusz, a kulturális szféra dolgozóit is munkaszerződéssel fogják foglalkoztatni, s ennek szabályozása Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozik. Például egy szerződéses munkatársat sokkal könnyebb elbocsátani, mint egy közalkalmazottat, akinél alapos indoklásra van szükség. Változnak a végkielégítések is. Közalkalmazottnál beleszámítanak a munkában töltött évek száma, a végkielégítés összege akár a nyolc hónapot is elérheti. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy a szerződéses dolgozók alig kapnak végkielégítést”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban is jelezte, hogy szerintük a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása egységes jogállást és egységes munkavégzési feltételeket teremt.
„A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében” - írták.
fotó: pixabay
A Semjén Zsolt által benyújtott javaslat bevezetője szerint az Országgyűlés az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálása, továbbá munkájának anyagi elismerése elősegítése, illetőleg a kulturális közszolgáltatások kiszélesítése és azoknak a 21. századi követelményeknek való megfelelése érdekében hozta meg a jogszabályt.
A tervezett változásokról a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Csóti Csaba korábban így nyilatkozott a 168 órának:
„Diplomás muzeológusok, leváltárosok, könyvtárosok is ugyanolyan jogviszonyba kerülnek, mint például bármely építési vállalkozónál a kőműves segéd. Ugyanúgy lehet elbocsátani őket, és ugyanúgy lesz meghatározva a fizetésük is. Ha megszűnik a közalkalmazotti státusz, a kulturális szféra dolgozóit is munkaszerződéssel fogják foglalkoztatni, s ennek szabályozása Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozik. Például egy szerződéses munkatársat sokkal könnyebb elbocsátani, mint egy közalkalmazottat, akinél alapos indoklásra van szükség. Változnak a végkielégítések is. Közalkalmazottnál beleszámítanak a munkában töltött évek száma, a végkielégítés összege akár a nyolc hónapot is elérheti. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy a szerződéses dolgozók alig kapnak végkielégítést”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban is jelezte, hogy szerintük a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása egységes jogállást és egységes munkavégzési feltételeket teremt.
„A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében” - írták.
fotó: pixabay
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?