Bércsökkenés és elbocsátás - ez vár a versenyszférára

A KSH csütörtöki jelentése szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,6 százalékos növekedése mellett - az idén január-júliusban 2,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Török Zoltán, Raiffeisen Bank elemzője szerint a KSH adataiból kiolvasható, hogy júliusban különvált a bruttó és nettó bér növekedési dinamikája: az enyhén módosuló személyi jövedelemadó szabályok következményeként a nettó bérnövekedés gyorsabb volt. A növekményt ugyanakkor nagyjából kompenzálta az infláció emelkedése, mivel az áfaemelés hatására az infláció 4 százalék alatti szintről 5 százalék fölé ugrott júliusban.

A reálkeresetek tehát továbbra is csökkennek Magyarországon, és az elemző véleménye szerint ez nem is fog változni az év hátralévő részében. Sőt, mivel az infláció várhatóan tovább fog nőni - az év végén jóval 6 százalék fölött alakulhat -, a bérek tekintetében pedig nem várható érdemi változás, emiatt az év végén várhatóan még nagyobb mértékű lesz a reálbérek visszaesése. Török Zoltán 3-4 százalék körüli reálbércsökkenésre számít az év hátralévő hónapjaiban. Hozzátette: ebből az következik, hogy a belső kereslet még nagyobb mértékben csökken, ami nem túl jó a gazdasági növekedésre nézve.

A Raiffeisen Bank elemzője szerint további elbocsátások is várhatók még a következő hónapokban, akár több 10 ezer fővel is csökkenhet a foglalkoztatottak száma a versenyszférában. A KSH adatai szerint az év első hét hónapjában a versenyszférában közel 100 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A közszférában ugyan 60 ezerrel nőtt, de ez a közmunka programok eredménye.

A bruttó bérek növekedési üteme továbbra is nyomott, ez azonban a recessziós környezetben nem meglepő jelenség - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Hozzátette, hogy a privát szektor rendszeres béreinek növekedéseinél is lassulás látszik, a nettó bérek emelkedése pedig a júliusban életbe lépett adóváltozásokkal van összefüggésben.

Az elemző a bérek alakulásában nem vár érdemi változást a következő hónapokban, véleménye szerint a bruttó bérek növekedési üteme az 1-2 százalékos tartományban marad.

A foglalkoztatottság alakulásával kapcsolatban úgy vélekedett: a munkanélküliségi ráta még emelkedhet valamelyest a következő hónapban, de valószínű, hogy az emelkedés javán már túl vagyunk.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szintén kiemelte, hogy a magánszférában is lassul a bruttó bérek növekedési üteme, ami kedvezőtlenül hat a háztartások fogyasztására. Véleménye szerint az adatok azt mutatják, hogy a cégeknek továbbra is erősen kell alkalmazkodniuk a gazdasági környezethez, és a következő hónapokban is szükség lehet a bérek visszafogására, és folytatódhatnak az elbocsátások is. A bérek alakulása a jegybank felé ugyanakkor azt jelzi, hogy az infláció miatt nem kell aggódni, és ez az elemző szerint teret adhat a további kamatcsökkentésnek.