Bonyolultabban tarthatnak tanulókat az iparosok

Tanulószerződést kell kötni, ha a gyakorlati oktatás óraszáma eléri a teljes óraszám hatvan százalékát - jelentette be a közelmúltban Mátyus Mihály Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) főosztályvezetője az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) konferenciáján.

Kérdésre Mátyus Mihály elismerte: az a cél, hogy a tanulószerződések minél szélesebb körben elterjedjenek.

A minisztériumi szakember szerint a tanulószerződések több szempontból is előnyösebbek az iskolai szerződéseknél: több jogot kínálnak a tanulóknak, illetve a képzőhelyek kötelező kamarai ellenőrzése a minőségre nézve garanciát jelent.

Több az adminisztráció

A tanulószerződések magasabb költségeket, s nagyobb adminisztrációt jelentenek, mint az iskolákkal kötött szerződések - mondta a FigyelőNet kérdésére Urbán Júlia , a Magyar Fényképészek Ipartestületének (MFI) elnöke. A tanulónak, tanulószerződés esetén, ki kell fizetni a minimálbérnek legalább 10 százalékát, s annak járulékait), a bért meghatározott időnként emelni kell.

Igaz, a költségek visszaigényelhetők a Munkaerőpiaci Alapba befizetett összegből - mondta az elnökasszony - ám a visszaigénylésre mégiscsak várni kell, ezen összegek időlegesen mégiscsak a vállalkozásokat terhelik. Ennél is nagyobb gond a többlet adminisztráció: maga a szerződés megkötéséhez szükséges regisztráció is fölér egy Canossa-járással.

Képzés helyett ingyen dolgoztatás

Az IPOSZ rendezvényén többször elhangzott: számos képzőhelyen alacsony a képzés minősége. Egyes iparosok szerint nem ritka, hogy egyes fiatal kollégák a szakmunkás vizsgájuk megszerzése után néhány hónappal már tanulókat fogadnak, mert jól jön az ingyenes segéderő. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kifejtette: a kamara komolyan veszi a tanulószerződéseknél fönnálló ellenőrzési kötelezettségét, s már nem egy vállalkozást, ahol nem voltak meg a feltételek, eltiltott a szakképzéstől.

Az MFI elnöke szerint tagadhatatlan, hogy akadnak vállalkozók, akik azért vesznek föl tanulókat, hogy ingyen dolgoztathassák őket, s a képzésükkel nem sokat törődnek. (Néhány éve még a divatos szakmákban az is előfordult, hogy pusztán a szülőktől kapott pénzért - akár 4-500 ezer forintokért - tartották a tanulókat. Ma már - ahogy csökken a gyerekszám a szakmák megbecsültségével együtt - ez a motívum nem jellemző.)

Másképp emelnék a minőséget

Az egyes vállalkozók etikátlan viselkedésére Urbán Júlia szerint azonban nem gyógyír a kamara ellenőrzése: a szervezet ugyanis csak a képzés tárgyi és személyi feltételeit ellenőrzi (megvannak-e a szükséges gépek, van-e a vállalkozónak szakmunkás oklevele). Nem haszontalanok ezek az ellenőrzések, ám nem derítenek ki semmit a képzések színvonaláról.

Alacsony színvonalú képzések ezért éppen úgy működhetnek tanulószerződések, mint iskolai szerződések keretében. A minőség javítását sokkal inkább szolgálná az, ha mestervizsgához kötnék a tanulótartás lehetőségét. Az elnök szerint indirekt módon sarkallná a minőségibb szakképzésre a vállalkozókat, ha tanulóikat vizsgáik letétele után járulékmentesen egy-két évig továbbfoglalkoztathatnák. Ez a lehetőség maguknak a tanulóknak is motivációt jelenthetne - vélte az elnök.