Dresszkód a munkahelyen: mit engednek?

"A versenyszférában a multinacionális vállalatok bejövetelével került be a dresszkód a köztudatba. A legtöbb, zömében külföldi tulajdonban lévő vállalatnál következetesen be is tartatják a szigorú öltözködési előírásokat. A férfiaknak rendszerint öltönyt kell viselniük nyakkendővel, míg a hölgyeknél ragaszkodnak az előírásszerű kosztümhöz, illetve nadrágkosztümhöz" - magyarázza Herczku Mónika karrier-tanácsadó. Mindemellett a nagyvállalatok zöménél tilos egy fülben több fülbevalót vagy éppenséggel férfiként fülbevalót, illetve látható testfelületen testékszert vagy tetoválást viselniük a dolgozóknak - de legalábbis el kell rejteniük a tetoválásokat és a piercingeket, amennyiben azok jól látható helyen vannak. Sok helyütt a smink sem lehet kihívó, hangsúlyos.

A karrier-tanácsadó szerint egyébként a multik többsége itthon is megköveteli a dresszkódok betartatását akár színekre lebontva is - például sok helyen egyszínű öltöny, kosztüm vagy nadrágkosztüm számít csak elfogadottnak - általában kék, fekete vagy szürke, a mintás darabok kizártak.

Magyar cégek: nincs szabályzat

Ezzel szemben a magyar tulajdonú cégeknél egyáltalán nem jellemzőek hivatalosan lefektetett öltözködési szabályok. "A magyar kultúrától ez egyelőre idegen. Még ha ki is alakultak egy-egy hazai cégnél bizonyos öltözködési szokások, azok többnyire nem hivatalosak. Sokkal inkább a praktikum és a józan ész dönt a kérdésben"- fűzi hozzá Herczku Mónika.

A fentieket Gergácz Lili, a Kürt Zrt. HR-vezetője is megerősíti. "Egyáltalán nincsenek a cégnél kőbe vésett öltözködési szabályok. Tárgyalásokon, illetve a cég partnereivel folytatott találkozókon természetesen minden munkatárs üzletiesen öltözve jelenik meg. Egyéb szituációkban megengedett a hétköznapi viselet. Ilyenkor a kényelem és a praktikum a mérvadó, természetesen a jó ízlés határain belül. Szerencsére a kollégák mindenféle ilyen jellegű, kötelező előírás hiányában is kiválóan eligazodnak a témában."

Miniszoknya és dekoltált felső: férfi tiltakozás

Persze nem mindenki van tisztában a munkahelyi megjelenés szabályaival, hogyha nem kap hozzá külső forrásból instrukciókat. Egy, zömében férfiakat foglalkoztató budapesti cégnél volt rá példa, hogy az adminisztratív területen dolgozó nők minden nap provokatív miniszoknyákban és mélyen dekoltált felsőkben, hangsúlyos sminkkel jelentek meg az irodában. Bármilyen meglepő, a helyzet végül odáig fajult, hogy több férfi kolléga maga kérte a személyügy beavatkozását, azzal az indokkal, hogy a nem az irodai környezetbe illő külsőségek elvonják a munkáról a figyelmüket. A hölgyek viselete aztán a HR kifejezett kérése után konszolidálódott.

Az ügyfelek stílusához alkalmazkodnak

Több munkáltatónál egyébként részben vagy teljes egészében a külföldi partnercég irányelvei és az ügyfélkör elvárásai adnak támpontokat a munkahelyi öltözködésben. "Alapelveink hasonlítanak külföldi partnercégünkére, de a helyi sajátosságok a meghatározóak. Döntően az ügyfeleink stílusához alkalmazkodunk, ez most éppen a "lazulás" irányába mutat" - mondja Greiner Ákos, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adminisztratív igazgatója. Ennek megfelelően a nadrág mellé ing és zakó társul, de a nyakkendő a legtöbbször már elmarad - kivéve a kifejezetten formális eseményeket. Körülbelül a pólónál van a határ - ha valaki csak az irodában dolgozik, ez még elfogadható, de aki ügyfelekkel is találkozik, annak minimum galléros nyakú inget kell viselnie.

Az üzleti tanácsadással foglalkozó KPMG Hungary Kft. ugyancsak ügyfélcentrikusan közelíti meg a dresszkódot. A könyvvizsgáló cégnél is elvárás öltönyben, kosztümben meglátogatni az ügyfeleket. Csúsz Klára HR-vezető ugyanakkor úgy látja, a 90-es évekhez képest - az ügyfelek kultúrájához való alkalmazkodás érdekében - valamelyest enyhült a szigor a megjelenésben. A cég másik - főként a huszonéves korosztály által üdvözölt - öltözködési szokása, hogy péntekenként azok, akik aznap nem találkoznak ügyfelekkel, lezserebb öltözéket is viselhetnek - akár farmert is, az évszakhoz illően pólóval vagy pulóverrel."

Extrém eset az USA-ból

A tengerentúlon azonban szélsőségesebb szabályozásra is akad példa. Amióta a közelmúltban egy Detroitban élő nő beperelte kolléganőjét 100 ezer dollárra azzal az indokkal, hogy munkatársnője parfümillata miatt képtelen koncentrálni a feladataira, a város több munkáltatója is felszólította a dolgozókat az illatszerek mellőzésére az irodákban. Természetesen egyénfüggő, kit milyen dózisban irritálhatnak egyes illatszerek. Ezért a döntéshozók a biztonság kedvéért azzal a kikötéssel álltak elő, hogy senki ne használjon olyan mennyiségben parfümöt, kölnit, dezodort, hogy azt 1 méteres hatósugarú körön kívül is érezni lehessen. Itthon a karrier-tanácsadó tudomása szerint még nem volt ilyesmire példa. Igaz, azért hozzátette, fojtogató illatfelhőbe burkolózni sem állásinterjún, sem pedig a hétköznapi munkavégzés során nem túl szerencsés.

Takács Gabriella
monster.hu