EFO-változtatás: ellehetetlenülhet a zöldség-gyümölcs szektor munkaerő-ellátása

A mezőgazdasági idénymunka napi közterhei február 1-től 1 300 forintról 2 200 forintra emelkednek, az alkalmi munkavállalásé pedig 2 700 forintról 4 400 forintra. A termelő üzemek és a friss zöldség-gyümölcs áruvá készítését, csomagolását végző posztharveszt üzemek (csomagolóházak) mezőgazdasági idénymunkásokat foglalkoztatnak, míg az élelmiszeripar elsősorban alkalmi munkavállalókat - olvasható a FruitVeB oldalán. 

Önmagában a közterhek ilyen mértékű növelése a mezőgazdasági idénymunka költségeit 5-8%-kal emeli, az alkalmi munkavállalás költségeit pedig 10-15%-kal. Ezen felül a minimálbér és a garantált bérminimum 7-9%-os megemelését le kell követnie az EFO keretében foglalkoztatottak munkabérének is, különben nem lesz munkaerő, következésképpen kb. 10%-kal szükséges emelni a munkásoknak kifizetett nettó bért is.

Mindezekkel együtt értelemszerűen nagyon érzékenyen érinti a zöldség-gyümölcs termelést és feldolgozóipart az EFO közterheinek ilyen hirtelen, nagy mértékű emelése.

Egy korszerű, magas színvonalon gazdálkodó vállalkozásban ezt nyilván ki fogják gazdálkodni, mert nincs más lehetőség. Értelemszerűen azonban a profit rovására kell ezeket a plusz terheket viselni, amiből egyébként a fejlesztéseket, beruházásokat lehet(ne) végezni - fejti ki a szervezet. 

Kérdésként merülhet fel, hogy a többlet termelési költségeket az ágazat át tudja-e hárítani a vevőire, illetve a lánc végén a fogyasztóra. A FruitVeB szerint erre azért nincs egyértelmű válasz, mert a piacot (így a vevőt, a fogyasztót) egyáltalán nem érdeklik a termelési költségeik. A piac nem önköltség alapján képez árat, hanem a kereslethez mért „rövid távú” kínálat alapján. Ha a kereslethez mérten bőséges a kínálat, akkor alacsonyak az árak; ha szűkös a kínálat, akkor pedig magasabbak. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kereslet jobban kiszámítható, rövid távon hellyel-közel stabil, míg a kínálatot egy szezonban vagy a szezonon belül, illetve európai és hazai szinten is az időjárási tényezők mozgatják a leginkább. Így a termelőtől nagyobbrészt függetlenül kialakuló „valamilyen árakból” kell majd finanszírozni a többletköltségeket.

A „120 napos szabály” módosítása azonban még jobban fájhat, mint az EFO közteher egyébként drasztikus emelése.

Eddig ugyanis egy munkavállaló munkáltatónként tudott 120 napot dolgozni EFO keretein belül. Most pedig egy munkavállaló összesen tud max. 120 napot dolgozni. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy adott munkavállaló 120 napja nyilván nem az év első felében fog elfogyni, vagyis a gondok jellemzően a második félévben kezdenek egyre fokozottabban jelentkezni. A kertészeti ágazatban pedig ez pont a zöldségek, de még inkább a gyümölcsök intenzív betakarítási időszaka, továbbá a feldolgozóipar számára is a gyártás, működés periódusa.

A szakmaközi szervezet szerint "finoman fogalmazva is talányos, hogy hogyan fogjuk megoldani a betakarítást, vagy az élelmiszeripar foglalkoztatásának biztosítását". A zöldségek és gyümölcsök jó részénél a betakarítás időszaka 1-3 hónap. Ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni borzalmas plusz adminisztrációs és költségteher. Ráadásul a zöldség-gyümölcs termelésben, valamint a feldolgozóiparban döntően az a munkaerő-réteg dolgozik, amelynek körében nagyon nagy a fluktuáció és az elvándorlás (vagyis eljön dolgozni, majd, ha talál egy pillanatnyilag jobb lehetőséget vagy egyáltalán megunja a munka monotonitását, akkor egyszerűen egyik napról a másikra továbbáll).

Ezért volt eddig az ágazat számára kiváló keret az EFO, mert a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő, erősen szezonális jellegű munkavégzést szinte csak így tudták kezelni, az állandó munkavállalás keretei között nem. A zöldség-gyümölcs ágazatban végzett munka és dolgozó munkaerő döntő része esetében ugyanis egyszerűen eleve megoldhatatlan, hogy állandó foglalkoztatás keretében alkalmazzák. Egyértelmű az is, hogy nagy mértékű költségemelkedést jelent az EFO helyett az állandó foglalkoztatás. A FruitVeB egyeztetést és jogszabály-módosításokat kezdeményez annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el a zöldség-gyümölcs szektor – egyébként is nehéz – munkaerő-ellátása.

kép: freepik