Elfogadhatatlan az öngondoskodás megadóztatása!
Az önkéntes pénztári szektor 21 százalékát tömörítő független és munkáltatói önkéntes pénztárak és szövetségeik elfogadhatatlannak tartják a kormány elképzelését, mely szerint a munkáltatói hozzájárulást 2010 januárjától külön adó sújtaná.
- Tagszervezeteink körében végzett felmérésünkre alapozva számításokat végeztünk. Ez alapján biztosak lehetünk abban, hogy a tervezett szigorítás esetleges hatályba lépésével a munkáltatók háromnegyed része felfüggesztené az önkéntes pénztárakba teljesített eddigi befizetést. Ez azt jelenti, hogy a szektor 150 milliárd forintra tehető éves bevétele jövőre 40 milliárdra zsugorodna. Számításaink szerint - abból kiindulva, hogy a munkáltatók a jelenlegi gazdasági helyzetben a jelenlegi kerettel gazdálkodnak - a tervezett szigorítás a költségvetés számára maximum 10 milliárd forint adóbevételt jelenthetne - áll a független és munkáltatói önkéntes pénztárak és szövetségek közös közleményében.
A közlemény szerint a kormánynak és a parlamentnek azt kell mérlegelnie, hogy megfizeti-e azt az árat, amely a néhány milliárdos költségvetési pluszbevétel 2,2 millió önkéntes pénztári tag és családjuk bizalmának elvesztésével jár.
A pénztártagok és Magyarország érdekeit szem előtt tartva azt javasolják, hogy a hosszú távú megtakarításon alapuló önkéntes pénztár kerüljön ki a cafeteria elemei közül. Meggyőződésük, hogy az öngondoskodás legnagyobb intézményének nincs helye a munkavállalókat megillető, bankjegyként funkcionáló kényelmi juttatások között.
A közlemény szerzői kérik, hogy a 2010. évre vonatkozó adótörvények tárgyalása során az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályokat a mai formában (nyugdíjpénztár esetében dolgozónként havi 30 ezer forint, egészségpénztár esetében havi 20 ezer forint) tartsák fenn.
- Mi, a pénztárak és szövetségek vezetői testületei úgy látjuk, hogy a hosszú távú öngondoskodást segítő önkéntes pénztár tagjaink számára azt a tartalékot biztosítja, amihez akár az elégtelen egészségügyi ellátás, akár a nyugdíj kiegészítése esetén biztonsággal lehet nyúlni. Az elmúlt másfél évtizedes tevékenységünk biztosíték arra, hogy a jövőben is maradéktalanul betöltsük a törvény preambulumában meghatározott legfontosabb küldetésünket, a mindenkori állami ellátások kiegészítését - áll a független és munkáltatói önkéntes pénztárak és szövetségek közös közleményében.
A közlemény szerint a kormánynak és a parlamentnek azt kell mérlegelnie, hogy megfizeti-e azt az árat, amely a néhány milliárdos költségvetési pluszbevétel 2,2 millió önkéntes pénztári tag és családjuk bizalmának elvesztésével jár.
A pénztártagok és Magyarország érdekeit szem előtt tartva azt javasolják, hogy a hosszú távú megtakarításon alapuló önkéntes pénztár kerüljön ki a cafeteria elemei közül. Meggyőződésük, hogy az öngondoskodás legnagyobb intézményének nincs helye a munkavállalókat megillető, bankjegyként funkcionáló kényelmi juttatások között.
A közlemény szerzői kérik, hogy a 2010. évre vonatkozó adótörvények tárgyalása során az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályokat a mai formában (nyugdíjpénztár esetében dolgozónként havi 30 ezer forint, egészségpénztár esetében havi 20 ezer forint) tartsák fenn.
- Mi, a pénztárak és szövetségek vezetői testületei úgy látjuk, hogy a hosszú távú öngondoskodást segítő önkéntes pénztár tagjaink számára azt a tartalékot biztosítja, amihez akár az elégtelen egészségügyi ellátás, akár a nyugdíj kiegészítése esetén biztonsággal lehet nyúlni. Az elmúlt másfél évtizedes tevékenységünk biztosíték arra, hogy a jövőben is maradéktalanul betöltsük a törvény preambulumában meghatározott legfontosabb küldetésünket, a mindenkori állami ellátások kiegészítését - áll a független és munkáltatói önkéntes pénztárak és szövetségek közös közleményében.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról