Előnyös lehet a cégeknek, ha dolgozóik vállalják eltérő szexuális identitásukat
Előnyös lehet a vállalatoknak, cégeknek, ha nem heteroszexuális munkavállalóik vállalják szexuális identitásukat - mondta Greg Dorey budapesti brit nagykövet a második magyar LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) üzleti és emberi jogi konferencián csütörtökön.
"A sokszínűség melletti elkötelezettség nem csak erkölcsileg helyes, (...) a diverzitás fontosságának felismerése komoly versenyelőnyhöz juttathat vállalatokat és egész társadalmakat, mivel óriási gazdasági lehetőséget rejt magában" - mondta el Greg Dorey budapesti brit nagykövet a konferenciát bevezető előadásában.
A tanácskozást, amelynek a budapesti brit nagykövetség adott otthont, videoüzenetben köszöntötte két európai parlamenti (EP) képviselő. A zöldeket képviselő osztrák Ulrike Lunacek hangsúlyozta, mennyire fontos a vállalatok vezetőinek biztatása, hogy LMBT munkatársaik felvállalják szexuális irányultságukat, mert "a rejtőzködésnek magas az ára". Göncz Kinga szocialista EP-képviselő pedig arról beszélt: azok az üzleti vezetők, akik példát adnak azzal, hogy befogadóbbá teszik cégüket, sokat nyernek maguk is, mivel munkatársaik "ki tudják teljesíteni saját tehetségüket".
James Hickson, a Morgan Stanley tanácsadó cég magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyarországi IBM vállalat tapasztalataira támaszkodva nemrég LMBT munkacsoportot alapítottak, s ez kedvezően hatott a csoporthoz csatlakozó munkatársakra.
Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt hangsúlyozta, hogy "egyszerűen jogegyenlőségi kérdésről van szó" a melegek esetében is. Szervezetük évek óta tartó diszkriminációs kampányának kiemelt témái között szerepelnek a romák és az LMBT emberek.
Dombos Tamás, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa a 2010-es magyarországi LMBT-kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a nagyjából 2000, az érintettek által kitöltött kérdőívből kiderült, hogy munkahelyi diszkrimináció a válaszadók 13 százalékát érte. A melegek 17 százaléka vállalta nyíltan munkahelyén munkatársai előtt szexuális irányultságát, részben pedig 32 százalékuk. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy le kell számolni a magánügy "mítoszával", mivel a magánéletet érintő kérdések sok témában napi szinten kerülnek elő a munkahelyi, munkatársak közötti beszélgetéseken.
A tanácskozást, amelynek a budapesti brit nagykövetség adott otthont, videoüzenetben köszöntötte két európai parlamenti (EP) képviselő. A zöldeket képviselő osztrák Ulrike Lunacek hangsúlyozta, mennyire fontos a vállalatok vezetőinek biztatása, hogy LMBT munkatársaik felvállalják szexuális irányultságukat, mert "a rejtőzködésnek magas az ára". Göncz Kinga szocialista EP-képviselő pedig arról beszélt: azok az üzleti vezetők, akik példát adnak azzal, hogy befogadóbbá teszik cégüket, sokat nyernek maguk is, mivel munkatársaik "ki tudják teljesíteni saját tehetségüket".
James Hickson, a Morgan Stanley tanácsadó cég magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyarországi IBM vállalat tapasztalataira támaszkodva nemrég LMBT munkacsoportot alapítottak, s ez kedvezően hatott a csoporthoz csatlakozó munkatársakra.
Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt hangsúlyozta, hogy "egyszerűen jogegyenlőségi kérdésről van szó" a melegek esetében is. Szervezetük évek óta tartó diszkriminációs kampányának kiemelt témái között szerepelnek a romák és az LMBT emberek.
Dombos Tamás, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa a 2010-es magyarországi LMBT-kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a nagyjából 2000, az érintettek által kitöltött kérdőívből kiderült, hogy munkahelyi diszkrimináció a válaszadók 13 százalékát érte. A melegek 17 százaléka vállalta nyíltan munkahelyén munkatársai előtt szexuális irányultságát, részben pedig 32 százalékuk. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy le kell számolni a magánügy "mítoszával", mivel a magánéletet érintő kérdések sok témában napi szinten kerülnek elő a munkahelyi, munkatársak közötti beszélgetéseken.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon