Engedmények a német bevándorlási politikában
Németország megkönnyíti a magasan szakképzett munkaerő beáramlását külföldről, egyebek között az Európai Unió kelet-közép-európai tagállamaiból, így Magyarországról is. Az erre vonatkozó, Wolfgang Schäuble belügyminiszter és Olaf Scholz munkaügyi miniszter által közösen kidolgozott akcióprogramot szerdán hagyta jóvá a berlini kormány.
A program - amely a legszakképzettebb munkaerőt, elsősorban a műszaki értelmiséget foglalkoztató területeken a munkaerőhiány megszüntetését célozza - 2009 január 1-én lép életbe.
A magasan szakképzett munkaerő jövőbeni könnyebb befogadása érdekében a kormány arra tett javaslatot, hogy az eddig meghatározott éves minimális munkabért az érintett munkakörökben az eddigi 86 400 euróról 63 000 euróra csökkentsék. A terv szerint az eddig átmeneti időre - úgymond - "megtűrt", elsősorban diplomás szakemberek, mérnökök, továbbá kutatók meghatározatlan ideig szóló letelepedési engedélyt kapnak, feltétel ugyanakkor, hogy előtte legkevesebb két évet dolgoztak tanult szakmájukban.
A rendelkezés az Európai Unió 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai tagállamaira, köztük Magyarországra is vonatkozik. A szóban forgó országokból Németország kezdettől fogva korlátozta az a munkavállalást, s a közelmúltban a kabinet már előzetesen úgy határozott, hogy a korlátozást 2011-ig fenntartja. A legmagasabban képzett munkaerő tekintetében ugyanakkor most új helyzet állt elő, miközben a kormány leszögezte: a nem szakképzett munkaerő vonatkozásában a szigorú korlátozást 2011-ig meghosszabbítja.
Nem kielégítőnek nevezte és bírálta a szerdai kormánydöntést ugyanakkor Ludwig Georg Braun, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) - Magyarországgal is szoros kapcsolatokat ápoló, s különösen a magyar egészségügy fejlesztésében részt vevő - elnöke. Braun szerint a szabad munkavállalás korlátozásának teljes feloldására lenne szükség a később csatlakozott uniós tagállamokból. "Sokkal több bátorság kellett volna, Németországnak ugyanis nem csupán akadémikusokra, hanem szakmunkásokra is szüksége van" - hangoztatta egyebek között Braun.
Értesülések szerint a közös akcióprogram munkaerő-piaci része Olaf Scholz munkaügyi miniszter kezdeményezése, míg Wolfgang Schäuble belügyminiszter egyfajta korszerű bevándorlási politika kialakításának célkitűzésével csatlakozott ahhoz. Az EU 2004-ben történt bővítésekor a régi tagállamok a munkaerőpiac védelme érdekében maximálisan hét évre szóló, úgynevezett átmeneti korlátozásra kaptak lehetőséget. Németország mindeddig élt a teljes korlátozással, s így a szerdai döntés az első enyhítést jelenti.
A magasan szakképzett munkaerő jövőbeni könnyebb befogadása érdekében a kormány arra tett javaslatot, hogy az eddig meghatározott éves minimális munkabért az érintett munkakörökben az eddigi 86 400 euróról 63 000 euróra csökkentsék. A terv szerint az eddig átmeneti időre - úgymond - "megtűrt", elsősorban diplomás szakemberek, mérnökök, továbbá kutatók meghatározatlan ideig szóló letelepedési engedélyt kapnak, feltétel ugyanakkor, hogy előtte legkevesebb két évet dolgoztak tanult szakmájukban.
A rendelkezés az Európai Unió 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai tagállamaira, köztük Magyarországra is vonatkozik. A szóban forgó országokból Németország kezdettől fogva korlátozta az a munkavállalást, s a közelmúltban a kabinet már előzetesen úgy határozott, hogy a korlátozást 2011-ig fenntartja. A legmagasabban képzett munkaerő tekintetében ugyanakkor most új helyzet állt elő, miközben a kormány leszögezte: a nem szakképzett munkaerő vonatkozásában a szigorú korlátozást 2011-ig meghosszabbítja.
Nem kielégítőnek nevezte és bírálta a szerdai kormánydöntést ugyanakkor Ludwig Georg Braun, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) - Magyarországgal is szoros kapcsolatokat ápoló, s különösen a magyar egészségügy fejlesztésében részt vevő - elnöke. Braun szerint a szabad munkavállalás korlátozásának teljes feloldására lenne szükség a később csatlakozott uniós tagállamokból. "Sokkal több bátorság kellett volna, Németországnak ugyanis nem csupán akadémikusokra, hanem szakmunkásokra is szüksége van" - hangoztatta egyebek között Braun.
Értesülések szerint a közös akcióprogram munkaerő-piaci része Olaf Scholz munkaügyi miniszter kezdeményezése, míg Wolfgang Schäuble belügyminiszter egyfajta korszerű bevándorlási politika kialakításának célkitűzésével csatlakozott ahhoz. Az EU 2004-ben történt bővítésekor a régi tagállamok a munkaerőpiac védelme érdekében maximálisan hét évre szóló, úgynevezett átmeneti korlátozásra kaptak lehetőséget. Németország mindeddig élt a teljes korlátozással, s így a szerdai döntés az első enyhítést jelenti.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Vajon milyen a Jó főnök?