Ez Hollandia titka: Így kerülik el a fiatalok munkahelyi válságát

Egy vészjósló jelentés figyelmeztetett a héten a brit fiatalok „elveszett generációjának” veszélyére, mivel a 16–24 évesek közül azok száma, akik nem tanulnak, nem dolgoznak és nem vesznek részt képzésben (NEET-ek), meghaladta az 1 milliót. A hivatalos brit statisztikák szerint a fiatalok körülbelül 13,5%-a nem dolgozik és nem jár egyetemre. A 18–24 évesek körében ez az arány 15,8%-ra emelkedik – vagyis közel minden hatodik fiatalra.

Mint a The Guardian cikke írja, Hollandiában ez az arány már több mint egy évtizede 5% alatt van. Az Eurostat adatai szerint – amely a szélesebb, 15–29 éves korosztályt veszi figyelembe, ami magasabb értéket eredményez – a holland NEET-arány tavaly 5,3% volt. A Resolution Foundation egy friss jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy ha Nagy-Britannia elérné a holland NEET-arányt, ma 600 000-rel több 18–24 éves tanulna vagy dolgozna. Alan Milburn, a jelentés szerzője, a Munkáspárt volt kabinetminisztere szerint Nagy-Britannia nem feltétlenül tudja közvetlenül lemásolni a holland modellt, mivel a hagyományok, a kultúra és a struktúrák eltérőek. „De van mit tanulni” – tette hozzá.

Mit tudnak a hollandok?

A Resolution Foundation és a Youth Futures Foundation független elemzőintézetek legújabb összehasonlító tanulmányai szerint a holland NEET-arány – amely az EU-ban és az OECD-országok között a legalacsonyabb – több évtizedes munkaerőpiaci stratégia eredménye. A holland megközelítés három pillérre épül: a szakképzésre, a részvételt és a rehabilitációt előtérbe helyező szociális biztonsági hálóra, valamint azokra a pénzügyi ösztönzőkre, amelyek miatt a vállalkozásoknak érdemes fiatal munkavállalókat alkalmazniuk. A kutatók szerint az oktatásban való maradás kritikus fontosságú. 2024-ben az Egyesült Királyságban a 18–24 évesek 43%-a tanult, míg Hollandiában 67%. A 18 évesek körében ez az arány 66% és 80%. 24 éves korra kétszer annyi fiatal tanul Hollandiában (43%), mint az Egyesült Királyságban (21%).

Lehet, hogy az oktatás típusa még fontosabb. Hollandiában nagyra értékelik a szakképzést: a középfokú szakképzés (MBO) a holland munkaerőpiac fő táplálója, és a  gazdaság alapjának tekintik. A felső középfokú oktatásban részt vevő 16–19 éves hollandok közel 70%-a MBO-iskolába jár, és a 25 év alattiak 35%-a később műszaki vagy szakirányú egyetemeken tanul. 

Robbert Dijkgraaf, Hollandia volt oktatási minisztere és az Amszterdami Egyetem tudomány és társadalom professzora szerint a szakképzés elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek megtalálják a helyüket a munka világában és a társadalomban.

„A NEET-probléma Hollandiában is fennáll” – mondta. „Szoros kapcsolatban áll a szakképzéssel. A felsőoktatás minden formáját egyformán fontosnak kell tekintenünk a társadalom számára, és egyenlő módon kell kezelnünk őket. A szakképzés nem csupán arra szolgál, hogy felkészítse az embereket a társadalomra és a munkára – gyakran mentőcsónak is” – mondta, hozzátéve, hogy a négy napos munkát egy napos szakképzéssel ötvöző holland rendszer döntő fontosságú. A szakiskolák szorosan együttműködnek a munkaadókkal.

A „képzett és okos” fiatalok keresleti piaccal szembesültek, mondta Dijkgraaf. De ez nem volt így mindenki esetében. „Gyakran viccelek azzal, hogy az oktatás olyan, mint megtalálni egy tekercs ragasztószalag elejét – nagyon frusztráló, de ha megvan az eleje, akkor csak tovább kell haladni.”

Lényeges, hogy a holland szakképzés mindig munkahelyi tanulással vagy szakmai gyakorlattal párosul. 19 éves korára a holland fiatalok több mint fele rendelkezik munkahelyi tapasztalattal, és így kapcsolatokkal is, ami zökkenőmentes és biztonságos átmenetet biztosít az iskolából a munkaerőpiacra. 

A kutatók szerint a hollandiai alacsony NEET-arány második fő mozgatórugója a jóléti állam volt. A 2004-es munkaügyi és szociális segélyezési törvény radikálisan átruházta a jóléti és szociális segélyezési programokat az önkormányzatokra. Ez a strukturális változás a hangsúlyt a központosított bürokratikus modellről egy személyre szabott és lokalizált rendszerre helyezte át. A Resolution Foundation megjegyezte, hogy ennek hatása különösen nyilvánvaló volt olyan kérdésekben, mint a mentális egészség és a hosszú távú betegségek. A holland fiatalok körében Európa egyik legmagasabb depressziós és szorongásos tünetek aránya, ez azonban nem hatott negatívan a társadalmi életben való részvételre, munkaerőpiaci aktivitásra.

A kapcsolatok fontossága

A kutatók szerint az Egyesült Királyságban a rokkantsági ellátást igénybe vevő fiatalok hónapokig, sőt évekig is valódi intézményi segítség nélkül maradhatnak, és munkával kapcsolatos elvárásoknak sem kell megfelelniük; Hollandiában viszont a helyi önkormányzatok személyre szabott bevonási programokat kínálnak pszichológiai segítségnyújtással, támogatott foglalkoztatással és speciális képzésekkel.

Tim Versnel, a rotterdami városi tanács foglalkoztatási vezetője elmondta, hogy a tanács a fiatalok munkanélküliségének közelmúltbeli emelkedésére egy gondoskodóbb stratégiával és intenzív tanfolyamokkal reagált. A tanács jól ismert helyi munkaadókkal és egy mentoráló szervezettel együttműködve támogatja különösen azokat a tartósan munkanélküli fiatalokat, akik gyakran családon belüli erőszak vagy mentális egészségügyi problémák közepette nőttek fel.

„Megközelítésünk eddig főként az oktatásra és a munkaerőpiacra való jobb bejutásra irányult” – mondta Versnel. „Áttértünk egy gondoskodóbb megközelítésre: mentális reziliencia-tréning, segítség a szerhasználat kezelésében, pénzügyi ismeretek. Egy inkább az egész életre kiterjedő megközelítés, ahelyett, hogy kifejezetten munkaképzésre és álláspályázatokra koncentrálnánk.”

A rotterdami önkormányzat emellett a krónikusan munkanélküli fiatalok bérének akár 70%-át is finanszírozza. „Alapvetően az élet minden területén javulás tapasztalható, ha valaki dolgozik: a mentális stabilitás, a mentális egészség, a fizikai egészség és az önbecsülés terén egyaránt.”

Végül a holland rendszer elismeri, hogy az alacsony NEET-arányhoz hajlandó munkáltatókra van szükség. Míg az Egyesült Királyságban a munkáltatók panaszkodnak, hogy a pályakezdő munkavállalók túl drágák, Hollandiában már régóta alkalmazzák a fiskális politikát a fiatalok foglalkoztatásának tényleges támogatására.

A Youth Futures Foundation kiemeli azokat a kormányzati programokat, amelyek csökkentették a bérköltségeket és közvetlen pénzügyi előnyöket biztosítottak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek fiatal munkavállalókat alkalmaznak.

A kutatók szerint a Hollandiából levonható fontos tanulság az, hogy az alacsony NEET-arány nem érhető el apróbb intézkedésekkel vagy ideiglenes támogatásokkal, hanem az oktatási rendszer, a szociális ellátás és az üzleti ösztönzők alapvető összehangolását igényli.

The Guardian