Ezért jelentkeztek rendkívül kevesen egyetemre az idén

Az Educatio elemzésében kiemel más időszakokat is, amikor csökkent a jelentkezők száma. A 2005-ös csökkenést az új felsőoktatási törvénnyel, a 2006-ost a bolognai rendszer bevezetésével, a 2007-2008-as felvételi eljárásoknál pedig a tandíj bevezetésével magyarázzák, vagyis az oktatáspolitikai változásokkal okolják a jelentkezők távolmaradását. Ezzel ellentétben idén a keretszámok csökkentése, az egyetemek kölségvetésének megnyirbálása és a röghöz kötést követő botrányok ellenére nem találtak oktatáspolitikai okot, demográfiai változásokkal és a "a felvételizőkkel szemben növekvő elvárásokkal és követelményekkel" magyarázzák a csökkenést.

Az elemzésből az is kitűnik, hogy a frissen érettségizettek aránya nőtt a jelentkezők között, vagyis kevesebb munka mellett tanulni vágyó felnőtt jelentkezett. A Népszabadság szerint ez a változás ellentétes a világtrendekkel.

A legnépszerűbb szak a gépészmérnök, másodikra a mérnök-informatikus lett, vagyis sikerült a kormány terve, növekedni kezdhet a műszaki képzésben részt vevők aránya. Az orvosképzésbe jelentkezők aránya a tavalyi 12 százalékról idén 8 százalékra olvadt. A társadalomtudományi képzésbe két éve még a diákok nyolc, idén csak négy százaléka jelentkezett. Népszerűbb lett viszont a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület, és a műszaki terület is. A gazdaságtudományok gyakorlatilag teljes mértékben fizetőssé váltak, mégis a tavalyi 5-ról idén 8 százalékra bővült az ilyen szakokra jelentkezők aránya. A bölcsészet és a természettudományos szakok részesedése hasonlóan alakult, mint tavaly. A jelentkezők több mint fele, 55 százaléka nő.

Népszabadság