Felmérés: ekkora fizetésre lenne szüksége a magyaroknak a gondtalan élethez

Az Egyensúly Intézet szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a magyar háztartások némileg pesszimistábbá váltak az elmúlt negyedévben: a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenéssel számolnak a következő három hónapban. Ugyanakkor a megkérdezettek a nominális jövedelmek érdemi növekedéséről számoltak be: júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya. Mindezek mellett az átlagosnak tartott életvitelhez már személyenként havi nettó 400 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig 600 ezer forintra lenne szükség: az előbbihez nettó 50 ezer forinttal, az utóbbihoz pedig nettó 100 ezer forinttal több kell havonta, mint júniusban.

A felmérés szerint a magyar háztartások pesszimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében. Bár a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak (15 százalék → 21 százalék). Emellett hibahatáron túli arányban szűkült az optimisták tábora: szeptemberben 4 százalékponttal kevesebben kalkuláltak anyagi gyarapodással (11 százalék → 7 százalék).

A magyar társadalom 59 százalékának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy legalább minden második napon húst vagy halat egyen. A megkérdezettek nagyjából harmada gondolta ennek az ellenkezőjét (35 százalék).

A magyarok 28 százaléka nem tudná megoldani egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezését. További 41 százalékának problémát jelentene egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. Csupán a lakosság 27 százaléka tudná gond nélkül kifizetni a kérdésben megjelölt összeget.  Mindent összevetve 2022 novembere óta e tekintetben nem következett be hibahatár feletti elmozdulás. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy november és augusztus között az átlagos infláció 22,3 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke jelentős mértékben csökkent.

A kutatás szerint a megkérdezettek nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. A magyarok mindössze negyede (25 százalék) számolt be arról, hogy alkalomadtán nem lesz lehetősége melegen tartani az otthonát. A társadalom közel tizede kifejezetten borúlátó: 9 százaléknyian vannak azok, akik úgy érzik, hogy egyáltalán nem fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését. Az elmúlt három negyedévben ebben a kérdésben sem történt érdemi elmozdulás – még úgy sem, hogy közeleg a fűtésszezon.

A legfrissebb eredmények alapján egy honfitársunknak jellemzően havi nettó 250 ezer forint kellene a szűkös megélhetéshez – és ebben nem történt változás június óta. A másik két dimenzióban azonban nagy mértékű elmozdulást látunk: az átlagosnak tartott életvitelhez már havi nettó 400 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig havi nettó 600 ezer forintra lenne szükség. Következtetésképpen az átlagos élethez havi nettó 50 ezer, a gondtalan élethez pedig nettó 100 ezer forinttal többre van szükség, mint nyár elején.

A szeptemberi adatfelvétel eredményei alapján - a saját bevallásuk szerint - jelenleg a magyarok 4 százalékának nincs jövedelme, miközben 46 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. Ez azt jelenti, hogy minden második válaszadó – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget. A válaszadók további 37 százaléka arról számolt be, hogy havonta nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeg felett rendelkezik. Így összességében elmondható, hogy majdnem tízből kilenc érvényes választ adó (87 százalék) jövedelme nem éri el az átlagosnak ítélt anyagi feltételekhez (a személyenkénti havi nettó 400.000 forinthoz) szükséges szintet.

fotó: pixabay