Megjelent: 13 éve

Felsőoktatás: a professzorok száma alapján limitálnák a hallgatói létszámot

Többek között az egy oktatóra jutó hallgatói létszám maximalizálásával szeretnék javítani a hazai felsőoktatás minőségét, az egyetemi karok esetében 25 fős limitet írna elő a felsőoktatási törvény vitaanyaga az Edupress hírlevele szerint.

Hasonló korlátozás nincs például Berlinben, az ottani Humboldt Egyetemen mégis 12 hallgató jut egy professzorra, oktatóra. Míg hasonló limitet a finnek, az észtek, a norvégok, a britek, a bécsiek és a berliniek sem vezettek be, az egyes országok igen eltérő megoldásokat dolgoztak ki a hallgatói képviseletre, illetve a vizsgázási lehetőségekre, mely területeket szintén érinti az oktatási kormányzat koncepciója - olvasható az Aktív Szemeszter legfrissebb lapszámában.

Legújabb számában osztrák, német, észt, finn, brit és norvég példákon keresztül mutatja be az Aktív Szemeszter, miként kezelik külföldön azokat a területeket, melyekkel az új felsőoktatási törvénytervezet koncepciója is foglalkozik. A vizsgázási lehetőségeken túl az osztatlan képzésekkel, a hallgatói képviselettel, illetve az egyetemi oktatóra jutó hallgatói számmal kapcsolatos külföldi példákat mutatja be a lap.

Az Egyesült Királyságban nyomós indok kell a sikertelen vizsga megismétléséhez, Finnországban azonban a diákokra bízzák, hányszor ülnek be a vizsgáztató tanár elé azért, hogy számot adjanak tudásukról. Itthon néhány héttel ezelőtt még arról számolt be a sajtó, hogy az új felsőoktatási törvény legfeljebb négy ismétlővizsgát engedélyezne, akik pedig nem tudnak eleget tenni a követelményeknek, nem folytathatják tanulmányaikat.

A novemberben nyilvánosságra hozott vitaanyag azonban már nem tartalmaz számszerű adatot, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig csak annyit árult el a koncepció bemutatásakor, hogy gátat kívánnak szabni a diákok parttalan vizsgázási lehetőségeinek.

Kiderül, számos magyar intézmény gyakorlatával ellentétben korlátozta a vizsgázási lehetőségeket a Bécsi Egyetem, ahol egy sikertelen vizsgát három alkalommal ismételhetnek meg a hallgatók. A tanulmányi idő során, illetve még azt követően két félévig ilyen esetben vizsgadíjat sem kell fizetniük a diákoknak, a további csúszásokért azonban már igen: szemeszterenként 370 eurós díjat.

Kétszer ismételhetik meg sikertelen vizsgáikat például az észt diákok, és a berlini Humboldt Egyetem hallgatói is. Utóbbiak kezét azonban a procedúra közben sem engedik el: a második vizsga előtt tanácsadáson kell részt venniük. Az Aktív Szemeszter által megvizsgált országok közül az Egyesült Királyságban állítják a hallgatók elé a legszigorúbb vizsgázási feltételeket, ott ugyanis csak kivételes és igazolt esetben, például betegség miatt engedik az ismétlést.

A vitaanyag nyomán fellazulna itthon az osztatlan képzések, illetve az alap- és mesterszintre tagolt kurzusok közötti átjárhatóság, a dokumentum ugyanis lehetőséget adna az egységes képzésekre való visszatérésre, melyhez csupán a szenátus engedélyére lenne szükség.

Magyarországon jelenleg az orvostudományok, a jogtudományok, az állatorvosi, az erdész-, az építész-, a művészképzésben és bizonyos vallási kurzusokon indul osztatlan képzés. Ausztriában például csak a jogi, a gyógyszerész- és a katolikus teológus képzésben hagyták meg a korábbi képzési rendet, de rövid az osztatlan képzések listája Norvégiában és Észtországban is.

Nem foglalkoznak azonban hasonló kérdésekkel Finnországban, ahol az alap- és mesterképzések bevezetése Európa számos országával szemben nem hozott jelentős változást, a hallgatók nagy része ugyanis az alapképzésen túl mesterdiplomát is szerez.
Új fogalomként jelenne meg továbbá itthon a vitaanyag szerint az egyetemi kar, melyen az egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma nem haladhatná meg a 25 főt. Ismeretlen azonban a hasonló korlátozás az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Észtországban, Ausztriában a Bécsi Egyetemen és a berlini Humboldton is, igaz, utóbbi hasonló feltételek nélkül is jobb eredményt mutat fel az itthon kijelölt célnál. A patinás egyetemen 12 diákra jut egy professzor vagy oktató.

Változtatna a törvény koncepciója a hallgatói képviselet súlyán is: a jelenlegi 25-33 százalékról tizenötre csökkenne a hallgatói érdekképviselet a szenátusokban. Nincs azonban központi szabályozás erre például Finnországban, ahol 2010 januárja óta egyetemenként és karonként eltérő rendszerek működhetnek. Vétójogot élveznek viszont a hallgatók például a berlini Humboldt Egyetemen a tanulmányi ügyekkel kapcsolatban: a Tanács hatodát jelentő hallgatói képviseletből legalább egy főnek ugyanis igent kell mondania a határozathozatalhoz.

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben

A fiatalok, kezdők fizetését mindenképpen följebb kell emelni, hogy egy magas szintről kezdődjön a szakképzésben a bérezés - mondta el Pölöskei Gáborné. Teljes cikk

Tanárképző kar alakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Tanárképző kart hoz létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A leendő hallgatókat 2025-től fogadó, Nemeskürty István író, irodalom- és... Teljes cikk

Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása

A 320 ezer felsőoktatásban tanuló hallgató közül 43 ezren külföldiek - számolt be róla a kulturális és innovációs miniszter. Teljes cikk