Felsőoktatás: nehezebb lesz bekerülni, nehezebb lesz bent maradni

A 41 oldalas törvénytervezet szerint korlátoznák a hallgatók beleszólási jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzatba, illetve szigorítanák azt a térítési és juttatási szabályzattal kapcsolatban.

Ezekben az ügyekben a rendszerváltás óta egyetértési joga van a diákság képviseletének, melyet most megszüntetnének, és helyette érdemi beleszólási lehetőséget nem garantáló véleményezési jogot kapnának a hallgatók.

Korlátozná a jelenlegi tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőséget a felsőoktatási törvénytervezet - írja az Index. Információi szerint távoznia kell a felsőoktatásból annak, aki két alkalommal sem tud teljesíteni egy tárgyat.

A tervezet szerint a felsőoktatásba való jelentkezés feltételeként két emelt szintű érettségit határoznának meg, ha azonban a jelentkező nem nyerne felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. A ponthatárokat és a keretszámokat pedig stratégiai célokat követve állapítanák meg.

Az intézmények gazdálkodási autonómiáját némelyest csorbítva a tervezet a következőképpen fogalmaz: "az állam alkotmányos kötelezettsége azonban nem terjed addig, hogy köteles volna mindenki számára az oktatás minden szintjén és valamennyi világnézet keretében állami, illetve önkormányzati iskolákban garantálni a tanuláshoz való jog érvényesítését."

Kiolvasható továbbá a tervezetből, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest az intézmények csak bizonyos jól körülhatárolt keretek között végezhetnének vállalkozási tevékenységet vagy alapíthatnának spin-off vállalkozásokat - írja az Index.

A finanszírozást is átalakítaná a tervezet: az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján, 15 százalékát az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján számított képzési normatíva és 15 százalékát a minősített oktatók számával arányos kutatói normatíva szerint kapnák meg az egyetemek, míg a főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 százalék lenne a képzési normatíva.

Az ösztöndíjak forrását továbbra is teljes egészében az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján határoznák meg.
Korábban a Magyar Hírlapban jelentek meg az új felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatos információk.