Főiskola a nem túl okos, de szorgalmas diákoknak

A képzés kétéves lenne az úgynevezett közösségi főiskolán, melynek elvégzése utána felsőoktatási szakképzést kapnának a hallgatók. "Azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük – fogalmazott Klinghammer.

"Ez az intézménytípus lenne a piramis alja. Sajnos nálunk a szakképzés nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés. Ha továbbtanulásról van szó, mindenki csak azt hangoztatja, hogy menjünk egyetemre. Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet" – tette hozzá az interjúban.

"A főiskolákon csak alapképzéseket folytassanak, hiszen ennek az intézménytípusnak az a dolga, hogy a közvetlen gyakorlati élet legkorszerűbb tudását a legmagasabb szinten adja át, nem pedig az, hogy az ismeretlenbe való tájékozódásra készítsen fel" – mondta az államtitkár. "Legalul pedig a közösségi főiskola lenne, amelyről az imént beszéltem" – tette hozzá.

A felsőoktatási államtitkár szerint nem lenne teljesen zárt a rendszer, azaz közösségi főiskola is indíthatna alapképzést, és a főiskolákon is folyhatna egy-egy szakon mesterképzés, "ha tényleg meg tudja ütni a kellő szintet".

A tervekről azt mondta, szeptemberre "az elvekkel megleszünk", megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, "de ez még csak az irányok kijelölése lesz, a generális átalakításhoz két-három év kell".

Magyar Nemzet