Új javaslat készült a külföldi munkavállalók foglalkoztatására
Átfogó reformjavaslatot nyújtott be a kormánynak a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával foglalkozó szakmai kerekasztal. A HR-, bevándorlási és jogi szakértőkből, valamint érdekképviseletekből álló kezdeményezés szerint a jelenlegi szabályozás túl bonyolult, versenyhátrányt okoz a magyar gazdaságnak, ezért széles körű szakmai egyeztetést és strukturális reformot sürget.

Új javaslat készült a külföldi munkavállalók foglalkoztatására
Június elején lépett hatályba az a kormányrendelet, amely felfüggesztette a minősített kölcsönzőkön és foglalkoztatókon keresztüli vendégmunkás-foglalkoztatást. A kormány a döntést a magyar munkavállalók védelmével indokolta, ugyanakkor a korábban kiadott engedélyek továbbra is érvényesek maradtak, és egyes tartózkodási engedélyek kiadása sem szűnt meg.
A lépést követően májusban széles körű szakmai kerekasztal alakult, amelyben HR- és bevándorlási szolgáltatók, jogi szakértők, munkáltatók, kereskedelmi kamarák, szakmai szervezetek és érdekképviseletek vettek részt. A résztvevők egy átfogó reformjavaslatot dolgoztak ki, amelyet több minisztériumnak és szakpolitikai döntéshozónak is eljuttattak.
Nem kisebb módosításokat, hanem teljes reformot sürgetnek
A szakmai kerekasztal szerint a 2024 januárjában bevezetett, azóta többször módosított bevándorlási szabályozás nem szolgálja sem a magyar foglalkoztatók, sem a gazdaság érdekeit.
Álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer túlzottan bonyolult, közel húsz különböző engedélytípust alkalmaz, számos kivételre és országlistára épül, ami jelentős bizonytalanságot okoz a munkáltatóknak, a hatóságoknak és a munkavállalóknak egyaránt.
A szakértők szerint ezért nem kisebb korrekciókra, hanem egyeztetésen alapuló strukturális reformra van szükség.
Három alapelvre épülne az új szabályozás
A javaslat három fő cél köré épül:
- áttekinthetőbb szabályozás;
- az uniós irányelveknek és európai jó gyakorlatoknak megfelelő rendszer;
- a magyar gazdaság és a foglalkoztatók versenyképességének javítása.
A kezdeményezők szerint a magas hozzáadott értékű munkahelyek Magyarországra vonzásához elengedhetetlen, hogy a vállalatok szükség esetén magasan képzett, harmadik országbeli szakembereket is alkalmazhassanak.
Nem általános nyitást javasolnak
A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a reformtervezet nem a külföldi munkavállalók előtti korlátlan nyitást célozza.
A javaslat szerint továbbra is a magyar munkavállalók elsőbbségének kell érvényesülnie, harmadik országbeli munkavállaló pedig csak akkor kaphasson munkavállalási lehetőséget, ha az adott állásra nincs megfelelő magyar vagy más EGT-állampolgár.
A szakértők szerint Magyarországon jelenleg hiányzik egy olyan általános munkavállalási célú tartózkodási engedély, amely egyedi munkaerőpiaci vizsgálat alapján, átlátható feltételek mellett tenné lehetővé a foglalkoztatást.
Egyszerűbb engedélyezési rendszert javasolnak
A reformtervezet központi eleme egy általános munkavállalási célú tartózkodási engedély bevezetése lenne, amely minden esetben egyedi munkaerőpiaci elbíráláson alapulna.
Emellett megmaradna az EU Kék Kártya a magasan képzett munkavállalók számára, míg a jelenlegi, közel húsz különböző engedélykategória jelentős részét megszüntetnék vagy összevonnák.
Külön kategóriaként továbbra is fennmaradhatna többek között a szezonális foglalkoztatás, a beruházásokhoz kapcsolódó munkavégzés, valamint az Európai Unióban általánosan alkalmazott vállalaton belüli áthelyezés (ICT).
A szakmai szervezetek szerint versenyhátrányt okoz a jelenlegi rendszer
Az üzleti szolgáltató központokat képviselő ABSL szerint a képzett munkavállalókért globális verseny zajlik, ezért minden olyan szabályozási elem, amely lassítja vagy ellehetetleníti a szükséges szakemberek magyarországi foglalkoztatását, rontja az ország versenyképességét.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy 2025-ben a magasan képzett munkavállalóknak szóló két engedélytípusba az összes benyújtott kérelem mindössze 6 százaléka tartozott, miközben csak az üzleti szolgáltató központok a magyar GDP mintegy 9 százalékát adják.
A Helpers Hungary szerint a javaslat nem enyhítést jelentene, hanem a 2024-ben bevezetett szabályozás korrekcióját. A szervezet emlékeztetett arra, hogy a 2007 és 2023 között működő rendszer egységesebb volt, a foglalkoztatás engedélyezése pedig a tényleges munkaerőpiaci igényekhez igazodott.
Az uniós jog miatt is sürgető a változtatás
A szakértők szerint a szabályozás felülvizsgálata uniós jogi szempontból is halaszthatatlan.
Dr. Mándó Tibor szerint az új összevont engedélyről szóló uniós irányelv ((EU) 2024/1233) átültetési határideje 2026. május 21-én lejárt. Mivel Magyarország még nem ültette át teljes körűen az irányelvet, 2026. május 22-től az egyének bizonyos rendelkezésekre közvetlenül is hivatkozhatnak a hatóságokkal szemben, emellett kötelezettségszegési eljárás is indulhat az ország ellen.
Szélesebb körű egyeztetést kezdeményeznek
A szakmai kerekasztal résztvevői jelezték: céljuk nem csupán a reformjavaslat benyújtása volt, hanem egy olyan széles körű szakmai párbeszéd elindítása, amelybe a döntéshozók mellett minél több munkáltató, érdekképviselet és szakértő is bekapcsolódik.
A javaslatot ezért több minisztériumhoz és szakpolitikai döntéshozóhoz is eljuttatták, kezdeményezve a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásáról szóló egyeztetések megkezdését.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon