Új javaslat készült a külföldi munkavállalók foglalkoztatására

Június elején lépett hatályba az a kormányrendelet, amely felfüggesztette a minősített kölcsönzőkön és foglalkoztatókon keresztüli vendégmunkás-foglalkoztatást. A kormány a döntést a magyar munkavállalók védelmével indokolta, ugyanakkor a korábban kiadott engedélyek továbbra is érvényesek maradtak, és egyes tartózkodási engedélyek kiadása sem szűnt meg.

A lépést követően májusban széles körű szakmai kerekasztal alakult, amelyben HR- és bevándorlási szolgáltatók, jogi szakértők, munkáltatók, kereskedelmi kamarák, szakmai szervezetek és érdekképviseletek vettek részt. A résztvevők egy átfogó reformjavaslatot dolgoztak ki, amelyet több minisztériumnak és szakpolitikai döntéshozónak is eljuttattak.

Nem kisebb módosításokat, hanem teljes reformot sürgetnek

A szakmai kerekasztal szerint a 2024 januárjában bevezetett, azóta többször módosított bevándorlási szabályozás nem szolgálja sem a magyar foglalkoztatók, sem a gazdaság érdekeit.

Álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer túlzottan bonyolult, közel húsz különböző engedélytípust alkalmaz, számos kivételre és országlistára épül, ami jelentős bizonytalanságot okoz a munkáltatóknak, a hatóságoknak és a munkavállalóknak egyaránt.

A szakértők szerint ezért nem kisebb korrekciókra, hanem egyeztetésen alapuló strukturális reformra van szükség.

Három alapelvre épülne az új szabályozás

A javaslat három fő cél köré épül:

• áttekinthetőbb szabályozás;
• az uniós irányelveknek és európai jó gyakorlatoknak megfelelő rendszer;
• a magyar gazdaság és a foglalkoztatók versenyképességének javítása.

A kezdeményezők szerint a magas hozzáadott értékű munkahelyek Magyarországra vonzásához elengedhetetlen, hogy a vállalatok szükség esetén magasan képzett, harmadik országbeli szakembereket is alkalmazhassanak.

Nem általános nyitást javasolnak

A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a reformtervezet nem a külföldi munkavállalók előtti korlátlan nyitást célozza.

A javaslat szerint továbbra is a magyar munkavállalók elsőbbségének kell érvényesülnie, harmadik országbeli munkavállaló pedig csak akkor kaphasson munkavállalási lehetőséget, ha az adott állásra nincs megfelelő magyar vagy más EGT-állampolgár.

A szakértők szerint Magyarországon jelenleg hiányzik egy olyan általános munkavállalási célú tartózkodási engedély, amely egyedi munkaerőpiaci vizsgálat alapján, átlátható feltételek mellett tenné lehetővé a foglalkoztatást.

Egyszerűbb engedélyezési rendszert javasolnak

A reformtervezet központi eleme egy általános munkavállalási célú tartózkodási engedély bevezetése lenne, amely minden esetben egyedi munkaerőpiaci elbíráláson alapulna.

Emellett megmaradna az EU Kék Kártya a magasan képzett munkavállalók számára, míg a jelenlegi, közel húsz különböző engedélykategória jelentős részét megszüntetnék vagy összevonnák.

Külön kategóriaként továbbra is fennmaradhatna többek között a szezonális foglalkoztatás, a beruházásokhoz kapcsolódó munkavégzés, valamint az Európai Unióban általánosan alkalmazott vállalaton belüli áthelyezés (ICT).

A szakmai szervezetek szerint versenyhátrányt okoz a jelenlegi rendszer

Az üzleti szolgáltató központokat képviselő ABSL szerint a képzett munkavállalókért globális verseny zajlik, ezért minden olyan szabályozási elem, amely lassítja vagy ellehetetleníti a szükséges szakemberek magyarországi foglalkoztatását, rontja az ország versenyképességét.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy 2025-ben a magasan képzett munkavállalóknak szóló két engedélytípusba az összes benyújtott kérelem mindössze 6 százaléka tartozott, miközben csak az üzleti szolgáltató központok a magyar GDP mintegy 9 százalékát adják.

A Helpers Hungary szerint a javaslat nem enyhítést jelentene, hanem a 2024-ben bevezetett szabályozás korrekcióját. A szervezet emlékeztetett arra, hogy a 2007 és 2023 között működő rendszer egységesebb volt, a foglalkoztatás engedélyezése pedig a tényleges munkaerőpiaci igényekhez igazodott.

Az uniós jog miatt is sürgető a változtatás

A szakértők szerint a szabályozás felülvizsgálata uniós jogi szempontból is halaszthatatlan.

Dr. Mándó Tibor szerint az új összevont engedélyről szóló uniós irányelv ((EU) 2024/1233) átültetési határideje 2026. május 21-én lejárt. Mivel Magyarország még nem ültette át teljes körűen az irányelvet, 2026. május 22-től az egyének bizonyos rendelkezésekre közvetlenül is hivatkozhatnak a hatóságokkal szemben, emellett kötelezettségszegési eljárás is indulhat az ország ellen.

Szélesebb körű egyeztetést kezdeményeznek

A szakmai kerekasztal résztvevői jelezték: céljuk nem csupán a reformjavaslat benyújtása volt, hanem egy olyan széles körű szakmai párbeszéd elindítása, amelybe a döntéshozók mellett minél több munkáltató, érdekképviselet és szakértő is bekapcsolódik.

A javaslatot ezért több minisztériumhoz és szakpolitikai döntéshozóhoz is eljuttatták, kezdeményezve a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásáról szóló egyeztetések megkezdését.