Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni

Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele - a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér - adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően. Hangsúlyozta: miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.

A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött "őrködnie" kell.

• Az első, "egyszerű paraszti bölcsességnek" azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak,
• a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk,
• a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni,
• a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.

Úgy értékelt: az egyszerű, józan paraszti ész alapján megfogalmazott tételek tekintetében, a gazdasági miniszter és a Pénzügyminisztérium együttműködésének tekintetében és a kamarával való együttműködés tekintetében a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak.

A költségvetési hiányról szólva azt mondta, egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: "ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni", ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni. Értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ezt a kormány nem csinálja rosszul.

A kormányfő szerint a 2020 és 2024 közötti időszakot a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte, ennek pedig az az oka, hogy hagyták, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek. Másik okként azt jelölte meg, hogy a kormány "a Nyugatot majmoló, utánzó gazdaságpolitikát primitív képletre lefordító" megközelítés helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett gondolkodni. Miközben a Nyugat megbotlott, az ország gazdasági kapcsolatrendszerének keleti lába továbbra is virágzott - mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy jelenleg a magyar beruházók a negyedik helyen állnak saját országukban, ami megbecsülendő, mert mélyről indultak és ez egy javulási folyamat időközi állomása.

A kormányfő azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, és a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent. A geopolitikai rivalizálás felülírja a piaci logikát is és lényegében a technológiai fejlődést is politikai szempontok határozzák meg.

Közölte, nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világgazdaság többi részéről és azt próbálja megvédeni, mert a Kelettel ráváró verseny azzal fenyeget, hogy elveszíti a saját maga uralta területeket, akár belső piacait is.

Hozzátette: a másik gondolkodásmód alapján - amelyet a Nyugat és a Kelet összekapcsolásával, konnektivitással jellemzett - igaz, hogy a Nyugat teret veszt, de ennek az az oka, hogy nem versenyképes, mert ha az lenne, akkor nem politikai eszközökkel akarná megállítani a keletiek előretörését, hanem gazdasági versenyben.

Elmondta, Európa nem is nagyon hiszi el magáról, hogy képes a termelékenység, hatékonyság érdekében olyan belső változásokat elindítani, amely a nyugati vállalkozók versenyképességét a keletiek szintjére emeli. Orbán Viktor közölte, ha visszatér a hidegháború, vagyis szétválasztás lesz, akkor Kelet és Nyugat határa Magyarország keleti határánál fog húzódni, a "nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája leszünk".

Ha együttműködés van, kereskedelem, akkor Magyarország két világ között van, egy olyan országként, ahol mind a két világ megtalálja saját lehetőségét - magyarázta, hozzátéve: a magyar gazdaságpolitika "arra fogad", hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot.

Hozzátette: világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják - mondta.

Adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei

Orbán Viktor szólva Magyarország profitegyenlegéről azt mondta: javul, de nem megfelelő. Ma Magyarországon a külföldiek a megtermelt profitból 4-6 milliárd eurót kivisznek, azonban profitkiviteli tilalommal nem lennének beruházások - vezette le.

A miniszterelnök szerint egyetlen módon nincs baj ezzel a nyitottsággal, ha a magyar vállalkozások külföldi befektetéseivel termelnek annyi profitot, amely hazahozza ezt a mértéket. Elmondta: ma átlagban 1,3-1,5 milliárd eurót hoznak a külföldi befektetések, ehhez hozzászámolva a többletet jelentő 1-1,5 milliárd eurós uniós transzfereket, akkor mintegy hárommilliárd euró van itt, míg 4-6 milliárd ott.

A jövő szempontjából Orbán Viktor a legfontosabbnak azoknak a nemzeti holdingoknak támogatását nevezte, amelyek képesek arra, hogy külföldön profitot termeljenek és hazahozzák, kiegyenlítve a profitegyenleget, utalva a Molra, az OTP-re, valamint az ingatlanok, az infokommunikáció és a hadiipar területére.

Ha van finanszírozás és kifektetési támogatás, valamint vannak vállalkozók versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal, azoknak beruházni kell, különben sohasem fog helyreállni a profitegyenleg, és mindig marad egy "meglopottság-, egy kizsákmányoltságérzés bennünk" - jegyezte meg a miniszterelnök.

Varga Mihály: túl van a nehezén a magyar gazdaság

Túl van a nehezén a magyar gazdaság, a kormány intézkedései segítettek abban, hogy a külső finanszírozási képesség, a fogyasztói árindex és a reálbérek alakulása is kedvező irányba mozdult el - mondta a pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén hétfőn Budapesten.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány olyan pályát határozott el, ami a következő három-négy évben 3 százalék alá viszi az államháztartási hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és 2026-ban csökkenhet 2,9 százalékra a mutató.

A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világgazdaságban, ugyanakkor rendkívül összetett a szerkezete, ami kedvező, mert lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szektor visszaesését a többi kiegyensúlyozza - fejtette ki.

Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke. A most elindult, illetve a tervezett digitális adózási kezdeményezések segítik a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését - jegyezte meg Varga Mihály.

Parragh László: a gazdaság szereplőinek élni kell a kormány teremtette lehetőségekkel

A gazdaság szereplőinek élni kell a kormány teremtette lehetőségekkel - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén hétfőn Budapesten.

Az MKIK elnöke a magyar gazdaság helyzetéről szólva rámutatott arra, hogy a munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes, szerinte ez az egyik legnagyobb érték, amit sikerült a válság időszakában megőrizni.

Parragh László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a migrációval nem lehet megoldani a munkaerőutánpótlást, a külföldi munkavállalók foglalkoztatását szabályozott körülmények között kell kezelni. Szerinte a külföldi munkaerőre úgy kell tekinteni, mint a gazdasági növekedés egyik eszközére, amely növekedési támaszt ad a gazdaságnak, enyhítik a munkaerőhiányt. A kamara elnöke úgy vélte, a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet is teremt.

Kitért arra, hogy tavaly kedvezően alakult Magyarországon a külföldi működőtőke beruházás, meghaladta a 13 milliárd eurót. A kamara elnöke ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésének egyik gátló tényezői közé sorolta a lakosság óvatos viselkedését, ami a beruházásában is megmutatkozik. Hozzátette, sikerült letörni az inflációt, a reálbérek pedig újra emelkednek.  

Előadásában Parragh László érintette a magyar vállalkozások helyzetét, és kiemelte, a magyar vállalkozások generációváltás kellős közepén vannak. A vállalkozásoknak jelentős kihívást jelent a zöldátállás, az energiahatékonyság, innováció, mesterséges intelligencia, a fogyasztói igények változása.

"A jövő azoké, akik felkészülnek rá a jelenben" - mondta Parrag László, aki szerint a magyar vállalkozásokban meglévő ösztönösséget tudatosságra kell váltani.

A kamara szerepével kapcsolatban Parragh László egyebek között kiemelte, hogy közreműködtek több hitelprogram sikeres megvalósításában, egyebek közt példaként említette a Széchenyi Kártya programot. A kamara elősegítette a szakképzés piaci igényekhez alakítását, a bérek reálértékének megőrzését, hozzájárult az infláció letöréséhez, a rezsivédelemhez, a deregulációhoz. Ugyanakkor a kamarának is alkalmazkodnia kell a világ változásaihoz, köztük például a digitalizációhoz, az innovációhoz.

MTI