Gazdasági ösztönzők a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érdekében
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) közleményében közzétett új kutatása olyan gazdasági ösztönző rendszereket mutat be, melyek a vállalatokat kockázatmegelőzési intézkedések meghozatalára bíztatják.
A jelentés szerint az ösztönzők költséghatékony lehetőséget jelentenek azon kormányok számára, amelyek célul tűzték ki a munkahelyi balesetek és megbetegedések számának csökkentését.
Az EU-OSHA gazdasági ösztönzőkről szóló jelentését 2010. szeptember 29-én Rómában, a Nemzetközi Munkahelyi Higiéniai Szövetség (IOHA) "Egészség, munka és társadalmi felelősségvállalás" című konferenciáján hozták nyilvánosságra.
Számos uniós tagállam máris különféle anyagi juttatásokkal díjazza azokat a cégeket, amelyek alkalmazottaik biztonsága érdekében hoznak intézkedéseket. A legjobban teljesítő cégeket például alacsonyabb biztosítási díjakkal, állami szubvenciókkal, támogatásokkal, adókedvezményekkel és kedvezőbb feltételekkel nyújtott banki hitelekkel jutalmazzák.
A tizennégy esettanulmányból három elegendő adatot tartalmazott egy-egy költség-haszon elemzés elvégzéséhez. Mind a három elemzés pozitív kifizetési rátát mutatott, azaz minden egyes befektetett euró után 1,01-4,81 euró közötti nyereség keletkezett.
A vizsgálat a balesetek gyakoriságát, a betegszabadságokat, illetve a munkakörülmények általános javulását tekintette mennyiségi kritériumokként.
Példaként a német vágóhidakon 2002-ben bevezetett ösztönző rendszert említették, melynek eredményeképpen a rákövetkező hat év során 28 százalékkal csökkent a bejelentendő balesetek száma, szemben a szektor egészében tapasztalható 16 százalékos csökkenéssel. Összességében ez azt jelenti, hogy az ösztönző programban résztvevő vállalatoknál évente mintegy ezerrel kevesebb baleset történt.
Az EU-OSHA igazgatója, Jukka Takala véleménye szerint "a gazdasági ösztönzőkről szóló projektünk hatására a különböző uniós országok készen állnak arra, hogy tanuljanak egymástól, és hogy az ösztönző rendszerek megtervezésével kapcsolatos helyes gyakorlataikat kicseréljék egymás között. Összességében a jelentés rámutat arra, hogy a gazdasági ösztönzők valamennyi tagállamban hatékonyan alkalmazhatók, a társadalombiztosítási és a balesetbiztosítási rendszerek terén létező különbségek ellenére is."
A projekt eredményeképpen az Olasz Munkavállalói Balesetbiztosítási Hatóság (INAIL) más országok tapasztalatait és helyes gyakorlatait is figyelembe véve kidolgozott egy új ösztönző rendszert, amely így az elérhető legjobb nemzetközi ismereteken alapul.
A több mint 60 millió eurós költségvetésű INAIL-rendszer kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat célozza meg, és a szakértők becslései szerint társadalmi szinten 180 millió euró hasznot eredményezhet.
Az EU-OSHA új jelentése tükrözi továbbá az olyan gazdasági ösztönzők iránti növekvő érdeklődést, melyek a szervezeteket arra bíztatják, hogy fektessenek be a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fejlesztésébe.
A közlemény szerint egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a jogszabályok betartatása önmagában nem elég ahhoz, hogy az EU el tudja érni a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló közösségi stratégiájában meghatározott, a munkahelyi balesetek 25 százalékos csökkentésére vonatkozó célkitűzését.
Az EU-OSHA gazdasági ösztönzőkről szóló jelentését 2010. szeptember 29-én Rómában, a Nemzetközi Munkahelyi Higiéniai Szövetség (IOHA) "Egészség, munka és társadalmi felelősségvállalás" című konferenciáján hozták nyilvánosságra.
Számos uniós tagállam máris különféle anyagi juttatásokkal díjazza azokat a cégeket, amelyek alkalmazottaik biztonsága érdekében hoznak intézkedéseket. A legjobban teljesítő cégeket például alacsonyabb biztosítási díjakkal, állami szubvenciókkal, támogatásokkal, adókedvezményekkel és kedvezőbb feltételekkel nyújtott banki hitelekkel jutalmazzák.
A tizennégy esettanulmányból három elegendő adatot tartalmazott egy-egy költség-haszon elemzés elvégzéséhez. Mind a három elemzés pozitív kifizetési rátát mutatott, azaz minden egyes befektetett euró után 1,01-4,81 euró közötti nyereség keletkezett.
A vizsgálat a balesetek gyakoriságát, a betegszabadságokat, illetve a munkakörülmények általános javulását tekintette mennyiségi kritériumokként.
Példaként a német vágóhidakon 2002-ben bevezetett ösztönző rendszert említették, melynek eredményeképpen a rákövetkező hat év során 28 százalékkal csökkent a bejelentendő balesetek száma, szemben a szektor egészében tapasztalható 16 százalékos csökkenéssel. Összességében ez azt jelenti, hogy az ösztönző programban résztvevő vállalatoknál évente mintegy ezerrel kevesebb baleset történt.
Az EU-OSHA igazgatója, Jukka Takala véleménye szerint "a gazdasági ösztönzőkről szóló projektünk hatására a különböző uniós országok készen állnak arra, hogy tanuljanak egymástól, és hogy az ösztönző rendszerek megtervezésével kapcsolatos helyes gyakorlataikat kicseréljék egymás között. Összességében a jelentés rámutat arra, hogy a gazdasági ösztönzők valamennyi tagállamban hatékonyan alkalmazhatók, a társadalombiztosítási és a balesetbiztosítási rendszerek terén létező különbségek ellenére is."
A projekt eredményeképpen az Olasz Munkavállalói Balesetbiztosítási Hatóság (INAIL) más országok tapasztalatait és helyes gyakorlatait is figyelembe véve kidolgozott egy új ösztönző rendszert, amely így az elérhető legjobb nemzetközi ismereteken alapul.
A több mint 60 millió eurós költségvetésű INAIL-rendszer kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat célozza meg, és a szakértők becslései szerint társadalmi szinten 180 millió euró hasznot eredményezhet.
Az EU-OSHA új jelentése tükrözi továbbá az olyan gazdasági ösztönzők iránti növekvő érdeklődést, melyek a szervezeteket arra bíztatják, hogy fektessenek be a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fejlesztésébe.
A közlemény szerint egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a jogszabályok betartatása önmagában nem elég ahhoz, hogy az EU el tudja érni a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló közösségi stratégiájában meghatározott, a munkahelyi balesetek 25 százalékos csökkentésére vonatkozó célkitűzését.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?