Háttérbeszélgetés az új munkaügyi miniszterrel
A miniszter úgy véli, hogy a gazdaság fejlesztése révén növelhető a foglalkoztatottság. Ennek érdekében a jövőben csökken a munkaerőköltség, ám ugyanilyen fontos cél a munkapiac rugalmasságának javítása is. Lényeges, hogy az emberek megértsék: egy dinamikus piacgazdaságban a változások követése elengedhetetlen, tudnunk kell alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Az új munkaügyi miniszter szerint népszerűbbé kell tenni a nem tipikus foglalkoztatási formákat, amelyek eddig - jóllehet sokkal több lehetőségről van szó - csak a részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint a távmunkára korlátozódtak.
Csizmár Gábor szerint nincs "egy jó megoldás" a foglalkoztatáspolitikában, még Európában sem. Sokféle eszközt kell egyszerre, egymással szorosan összekapcsolva működtetni. A források a tárcák között megosztottak, ezért igen fontos a minisztériumok közötti hatékony együttműködés.
A tárca vezetője kiemelte, hogy esélyt kívánnak teremteni a hátrányos helyzetű munkavállalóknak. Kedvezményekkel kell segíteni a pályakezdők, a Gyes-ről, Gyed-ről visszatérők, az 50 év felettiek, a fogyatékkal élők, a romák, valamint a kevésbé fejlett kistérségben élők foglalkoztatását. Valamennyi munkaügyi program eredményessége azzal mérhető, hogy ténylegesen mennyivel dolgoznak többen az országban.
Igaz, hogy az elmúlt két évben 175 ezer munkahely szűnt meg, ám 220 ezer jött létre, a mérleg tehát pozitív. A kormány a jövőben is segíti a nehéz helyzetbe került cégeket, ágazatokat. Az új miniszter szolgáltató munkaügyet szeretne, olyat, ahol az ügyfél, az ember áll mindig a középpontban.
Csizmár Gábor szólt a következő hetek fontosabb témáiról is. Ezek: a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv mindenki számára érthető módon történő megjelenítése, az EMMA - az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis - szolgáltatásainak szélesebb körű megismertetése, főleg a munkavállalók körében, az uniós munkavállalással kapcsolatos információk közzététele, a felnőttképzési stratégia "aprópénzre" váltása, az uniós pályázatok széles körű megismertetése.
Az új munkaügyi miniszter szerint népszerűbbé kell tenni a nem tipikus foglalkoztatási formákat, amelyek eddig - jóllehet sokkal több lehetőségről van szó - csak a részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint a távmunkára korlátozódtak.
Csizmár Gábor szerint nincs "egy jó megoldás" a foglalkoztatáspolitikában, még Európában sem. Sokféle eszközt kell egyszerre, egymással szorosan összekapcsolva működtetni. A források a tárcák között megosztottak, ezért igen fontos a minisztériumok közötti hatékony együttműködés.
A tárca vezetője kiemelte, hogy esélyt kívánnak teremteni a hátrányos helyzetű munkavállalóknak. Kedvezményekkel kell segíteni a pályakezdők, a Gyes-ről, Gyed-ről visszatérők, az 50 év felettiek, a fogyatékkal élők, a romák, valamint a kevésbé fejlett kistérségben élők foglalkoztatását. Valamennyi munkaügyi program eredményessége azzal mérhető, hogy ténylegesen mennyivel dolgoznak többen az országban.
Igaz, hogy az elmúlt két évben 175 ezer munkahely szűnt meg, ám 220 ezer jött létre, a mérleg tehát pozitív. A kormány a jövőben is segíti a nehéz helyzetbe került cégeket, ágazatokat. Az új miniszter szolgáltató munkaügyet szeretne, olyat, ahol az ügyfél, az ember áll mindig a középpontban.
Csizmár Gábor szólt a következő hetek fontosabb témáiról is. Ezek: a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv mindenki számára érthető módon történő megjelenítése, az EMMA - az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis - szolgáltatásainak szélesebb körű megismertetése, főleg a munkavállalók körében, az uniós munkavállalással kapcsolatos információk közzététele, a felnőttképzési stratégia "aprópénzre" váltása, az uniós pályázatok széles körű megismertetése.
Az olvasó "szöveggyűjteményt" tart a kezében, a szó szoros értelmében.
Gyászol a cég - mi a HR szerepe?
A társadalom, ahol az anyaság a kényszerpálya