Drasztikusan nő a menopauza miatti munkaügyi perek száma

Az HM Courts & Tribunal Service legfrissebb adatai alapján a menopauzára hivatkozó munkaügyi bírósági döntések száma ötéves távlatban 131 százalékkal emelkedett. Míg 2017-ben mindössze öt ilyen esetet regisztráltak, addig 2021-ben már 19, 2025-ben pedig 44 döntés született ebben a témakörben. A perek hátterében leggyakrabban fogyatékossággal összefüggő diszkrimináció, nemi megkülönböztetés, jogellenes munkaviszony-megszüntetés, valamint életkoron alapuló diszkrimináció állt. Érdekesség, hogy a tavalyi évben a menopauzával kapcsolatos keresetek 48 százaléka a közszférát érintette.

A láthatatlan költségek: elvándorlás és produktivitás-kiesés

Rebecca Pallot, a kutatást végző Mills & Reeve munkajogi partnere hangsúlyozta, hogy a nem kezelt tünetek miatt kieső munkanapok száma milliós nagyságrendű, és jelentős azoknak a nőknek az aránya, akik a támogatás hiánya miatt csökkentik munkaidejüket vagy teljesen elhagyják a munkaerőpiacot. A statisztikák szerint tízből egy menopauzát tapasztaló munkavállaló már felmondott korábbi munkahelyén a tünetek hatásai miatt. A tapasztalt tehetségek elvesztése pedig mind pénzügyi, mind operatív szempontból hatalmas terhet ró a cégekre.

Szigorodó szabályozás és kötelező akciótervek

A brit kormány Mariella Frostrup személyében új női foglalkoztatási nagykövetet nevezett ki, ami jelzi, hogy a női egészségügy kérdése kikerült a munkahelyi tabuk köréből. Emellett a 2025-ös munkajogi törvény (Employment Rights Act 2025) már közvetlenül elismeri a menopauza hatásait a munkavégzésre. A 250 vagy annál több főt foglalkoztató nagyvállalatok számára jogszabályi előírás lesz a menopauza-akcióterv közzététele, amelyet a nemek közötti bérszakadékról szóló jelentéssel egy időben kell elkészíteniük.

Jogi kockázatok és a jövő kilátásai

A bíróságok egyre inkább hajlandóak a menopauza tüneteit a brit Esélyegyenlőségi Törvény értelmében fogyatékosságként elismerni, ami fokozott kockázatot jelent a felkészületlen munkaadóknak. Rebecca Pallot szerint az üzleti érdek egyértelmű: a nők egészsége a munkaerő produktivitásának egyik fő mozgatórugója, és a tétlenség költsége ma már meghaladja a támogató intézkedésekét.

A női egészséggel kapcsolatos egyéb ügyek is jelen vannak a bíróságokon: 2026 első negyedévében 41 esetben hivatkoztak terhességre, az elmúlt öt évben pedig összesen 1470 ilyen döntés született. A szakértők szerint a kormányzati lépések és a nagyköveti szerepkör fontos jelzések, de a valódi rendszerszintű változáshoz a munkáltatók, az egészségügyi szolgáltatók és a döntéshozók összehangolt stratégiájára van szükség.

Forrás: HR News