Helyesbített a Tárki: mégsem rosszabb az EU-tagság megítélése
Változatlanul a magyarok csaknem harmada, 32 százaléka tartja jónak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22 százalékuk ennek ellenkezőjét gondolja - áll a véleménykutató hétfőn kiadott, helyesbített közleményében. A társadalomkutató intézet nyári, országos reprezentatív felmérése szerint jelentős azok aránya is (39 százalék), akik szerint a kérdés nem dönthető el egyértelműen.
A Tárki korábbi közlése még arról szólt, hogy többen utasítják el az EU-tagságot, mint ahányan pozitívan értékelik. A tévedés az Origo információi szerint az adatok hibás értelmezése miatt történt.
A helyes értelmezés alapján a magyarok 22 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 39 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.
A közlemény szerint az adatok nagyon hasonlítanak a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez.
A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják azt jó dolognak.
A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll kedvezően az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék.
Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében.
Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
A helyes értelmezés alapján a magyarok 22 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 39 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.
A közlemény szerint az adatok nagyon hasonlítanak a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez.
A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják azt jó dolognak.
A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll kedvezően az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék.
Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében.
Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák