Helyesbített a Tárki: mégsem rosszabb az EU-tagság megítélése
Változatlanul a magyarok csaknem harmada, 32 százaléka tartja jónak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22 százalékuk ennek ellenkezőjét gondolja - áll a véleménykutató hétfőn kiadott, helyesbített közleményében. A társadalomkutató intézet nyári, országos reprezentatív felmérése szerint jelentős azok aránya is (39 százalék), akik szerint a kérdés nem dönthető el egyértelműen.
A Tárki korábbi közlése még arról szólt, hogy többen utasítják el az EU-tagságot, mint ahányan pozitívan értékelik. A tévedés az Origo információi szerint az adatok hibás értelmezése miatt történt.
A helyes értelmezés alapján a magyarok 22 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 39 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.
A közlemény szerint az adatok nagyon hasonlítanak a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez.
A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják azt jó dolognak.
A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll kedvezően az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék.
Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében.
Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
A helyes értelmezés alapján a magyarok 22 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 39 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.
A közlemény szerint az adatok nagyon hasonlítanak a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez.
A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják azt jó dolognak.
A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll kedvezően az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék.
Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében.
Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?