Hogy áll a versenyképesség a kelet-közép-európai cégeknél?

A TARGET Executive Search személyzeti tanácsadó cég a „Versenyképesek-e a cégek vezetői a régióban?” kutatás során mintegy 1000, a régió országaiban dolgozó külföldi vezetőt és helyi partnereiket négy fontos területen kérdezte a munkatapasztalatokról. A hat országban (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) zajlott kutatás az általános üzleti klíma, a vezetési stílus, a piachoz való hozzáálás és az átláthatóság, valamint a vezetési kultúrák témáit vizsgálta. Tekintettel arra, hogy a kutatás sok tekintetben folytatása a TARGET által 2009-ben végzett felmérésnek, így az eredmények összehasonlításával fontos változások, trendek megállapítására nyílik lehetőség.

Miközben a megkérdezett külföldiek túlnyomórésze szeret a régióban élni, addig az itteni munkával kapcsolatban már vegyesebbek a benyomások. „Szuper itt élni, de nem mindig leányálom itt dolgozni” – foglalta össze az egyik külföldi vezető. A válaszadók szerint az itt élők általában nyitottak, és a személyes kapcsolatépítés az üzleti élet fontos része. Ez különösen érvényes az ügyfél fókusz esetében, ahol a válaszadók szerint a helyiek gyakran a valóban ügyfél-orientált szemlélet helyett is a személyes kapcsolatteremtést választják. Még az adott vállalaton belül is fontosnak számítanak a személyes viszonyok, ami miatt viszont „az őszinte megbeszéléseket gyakran akadályozza, hogy a megjegyzéseket gyakran személyesnek tekintik.”

„Az erős ügyfél fókusz hiánya az egyik fő akadálya annak, hogy az itt működő cégek még versenyképesebbek legyenek. A helyi vezetők ezt kevésbé tekintik problémának, a külföldiek nagy része viszont ebből a szempontból régimódinak tartja az itteni cégek többségét.” – állítja Klemens Wersonig, a TARGET Executive Search csoport vezérigazgatója. „Ha a bürokrácia csökkentése és a korrupció megszüntetése mellett ezen is változtatni lehetne, akkor a régió cégei új lendületet vehetnének. Újra abba a lendületbe kerülhetnének, amit a rendszerváltás, majd az EU-hoz történő csatlakozás kapcsán elértek, de ami a 2009-es gazdasági válságot követően jobbára leállt.” – mondta Klemens Wersonig.

A bürokrácia és a korrupció forró téma maradt a régióban. A lassú és nem egyszer nehezen átlátható döntéshozatal visszafogja a versenyképességet és a vállalatok hatékony működését. A külföldi menedzserek szerint a „helyi vezetők szeretik a már bevált módon intézni a dolgokat” és „a korrupció bevett dolog”.

„A kutatás fontos megállapításokat tesz a munka etikával és a vállalatok működésével kapcsolatban” – mondta Buzády Zoltán, a Közép-Európai Egyetem üzleti karának docense. „Az érzékelhető fejlődés ellenére még ma is kevés a stratégiai módon gondolkodó helyi vállalatvezető. A felelősségvállalás szintje sem üti meg az ideális mértéket, és számos országban probléma a rendszerszerű megközelítés hiánya. Ami viszont jó, hogy az elmúlt 6 év során a helyi vezetők jobban megbecsülik munkaadójukat, ami persze részben a megnehezült gazdasági helyzettel is összefügg. Tudományos szempontból is fontosak a kutatás megállapításai, ezért is tervezzük, hogy azokat az egyetemen zajló kutatási, oktatási és szakmai tevékenységünkben is felhasználjuk.” – mondta Buzády Zoltán.

2009-hez képest az válaszadók elégedettsége összességében csökkent. A 6 ország rangsorában Románia lényegesen előrébb került, Szlovákia pedig hátrébb sorolódott, a felmérés nyertesének a legmagasabb átlaggal Lengyelország számít. A külföldi menedzserek szerint Bulgáriát a korrupció, Csehországot a külföldi partnerekkel megjelenő nézetkülönbségek, Magyarországot pedig a fogyasztó-orientáltság hiánya veti vissza. Az egyes országok az alábbi táblázatban kiemelt egyedi erősségekkel is rendelkeznek:
 
Egy fejvadász számára demográfiai szempontból két dolog érdekes” – mondta Klemens Wersonig. „A 35 év alatti fiatal vezetők nyitottak az új ötletekre, jól képzettek és a nyelvismeretük is megfelelő, ugyanakkor hiányzik a tapasztalatuk és a hosszútávú víziójuk. Az idősebbek ugyanakkor túlságosan ragaszkodnak ahhoz, ahogy a dolgokat korábban is végezték, márpedig ez nem egyszer gátja a fejlődésnek. Másodszor, a kutatás fényében egyáltalán nem igazolódik a sokszor emlegetett probléma a női munkavállalók megbecsülésével kapcsolatban. A női vezetők munkához való hozzáállását és a vállalkozások életében betöltött szerepüket pozitív fényben látják a más országból érkezett vezetők. Vagyis, ha vannak is “női” problémák, ezek alapvetően nem azoknál a cégeknél jelentkeznek, amelyekben a kutatást végeztük.” – mondta a TARGET Executive Search csoport vezérigazgatója.