Figyelmeztetnek a munkaadók: többezer állás sorsa múlhat a vendégmunkás-stopon

A vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítása érzékenyen érintheti a magyar gazdaság egyes munkaerőhiánnyal küzdő ágazatait. A Világgazdaság által megkérdezett FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a külföldi munkavállalók korlátozása nemcsak termelési problémákat okozhat, hanem magyar munkahelyeket is veszélybe sodorhat.

Új szabályok a vendégmunkások alkalmazásában

Június 6-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szűkíti a gyorsított eljárásban foglalkoztatható vendégmunkások körét. Az új szabályozás értelmében a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból érkező munkavállalók már nem kaphatnak ilyen formában munkavállalási lehetőséget Magyarországon.

A korábban kiadott engedélyek ugyan érvényben maradnak, és a folyamatban lévő ügyeket átmeneti szabályok védik, a munkaadók szerint azonban az új rendszer jelentősen beszűkíti a külföldi munkaerő utánpótlását.

Munkaerőhiány miatt támaszkodik külföldiekre az agrárium

A kertészeti és élelmiszeripari vállalkozások szerint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása nem kényelmi szempont, hanem a tartós munkaerőhiány következménye. Számos olyan fizikai munkakör van, amelyre hosszabb ideje nem találnak elegendő hazai munkaerőt.

A külföldi dolgozók különösen a hajtatott zöldségtermesztésben, a gombatermesztésben, a csomagolásban, a válogatásban és az élelmiszer-feldolgozásban töltenek be fontos szerepet. Ezeken a területeken gyakran nem néhány hetes idénymunkáról, hanem akár egész éves foglalkoztatásról van szó.

Többezer magyar munkahely is függhet a külföldi munkaerőtől

A FruitVeB becslése szerint jelenleg 2500-3000 külföldi munkavállaló dolgozik a zöldség-gyümölcs ágazatban és a kapcsolódó feldolgozóiparban. Ez országos szinten mindössze a foglalkoztatottak kis részét jelenti, ugyanakkor egyes vállalkozásoknál a külföldi dolgozók aránya elérheti az 50 százalékot is.

A szakmai szervezet szerint ezeknél a cégeknél a munkaerő pótlása rövid távon szinte lehetetlen lenne, ami a termelés visszaeséséhez, beruházások elhalasztásához, szélsőséges esetben pedig munkahelyek megszűnéséhez vezethet.

A legnagyobb vesztesek a magas élőmunka-igényű ágazatok lehetnek

A szigorítás várhatóan nem egyformán érinti a mezőgazdaság szereplőit. A gabonatermesztésben kisebb lehet a hatás, míg a kertészetek, a gombatermesztők, valamint a csomagoló- és feldolgozóüzemek jelentősebb nehézségekkel szembesülhetnek.

Éppen ezek a szektorok tartoznak a magasabb hozzáadott értéket előállító területek közé, amelyek jelentős beruházásokat hajtanak végre, és nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari munkahelyeket is fenntartanak.

A beruházásokat és a versenyképességet is veszélyeztetheti a korlátozás

A szakmai szervezet szerint a következő években a fejlesztések nyomán tovább nőhetne az ágazat munkaerőigénye. Ha azonban nem áll rendelkezésre elegendő dolgozó, a beruházások megtérülése is bizonytalanná válhat.

A munkaadók attól tartanak, hogy miközben több uniós ország továbbra is lehetőséget biztosít harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a magyar vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek. Szerintük a külföldi dolgozók számos esetben nem magyar munkavállalókat váltanak ki, hanem éppen a hazai munkahelyek megőrzéséhez járulnak hozzá.

kép: magnific