Homályos bejelentések: eltörölnék a keretszámrendszert, és ingyen tanulhat, aki marad

Orbán Viktor miniszterelnök szerint azoknak, akik elérik a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges követelményeket - ez ma 240 pontos bekerülési határt jelent -, és elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, "mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak".

A kormányfő ezt a Facebookon szombat délután megjelent videoüzenetében közölte, kijelentve: el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert. "Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra" - indokolta álláspontját.

Orbán Viktor hozzátette, hogy Balog Zoltán szakminiszternek egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy "csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében". Jelezte egyúttal, hogy akik már megkezdték a felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem érinti.

Szombat délután Orbán Viktor egy budapesti szórakozóhelyen konzultált diákokkal a felsőoktatás helyzetéről. A kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan az MTI érdeklődésére azt közölte: Orbán Viktor diákok meghívásának tett eleget, konzultált velük. Ennek során a fiatalok elmondták véleményüket a felsőoktatás helyzetéről és jövőjéről.

Balog: A kormány itthoni munkavállalást vár a diákoktól a teljes állami támogatásért

A kormány a tanulmányi költségek teljes állami fedezetéért azt várja el a felsőoktatásba bekerülő hallgatóktól, hogy szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki szándékukat, hogy Magyarországon akarnak dolgozni - közölte Balog Zoltán vasárnap. Az emberierőforrás-miniszter a tervezettnél egy nappal előbb, már hétfőn tárgyalna a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) a felsőoktatás átalakításáról, amelyről a szerdai kormányülésen várhatók végleges döntések.

Balog Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a kormány "semmifajta tandíj bevezetésére nem hajlandó, nem készül" és nem is látja azt szükségesnek. Megerősítette, hogy megszüntetik a keretszámrendszert, így a minőségi követelményeket teljesítő diákok bekerülhetnek a felsőoktatásba, ha pedig vállalják, hogy a diplomaszerzés után Magyarországon dolgoznak, az állam a teljes képzési költségüket kifizeti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felsőoktatási képzés sokba kerül, az állam célja ezért, hogy a tandíj nélkül, állami támogatással megszerzett diplomájukat a diákok itthon kamatoztassák.

A kormány meghallotta azt az üzenetet, hogy a hallgatók ne kezdjék adóssággal az életüket - jelentette ki Balog Zoltán. A részleteket - köztük a diákhitelrendszer jövőjét és a hallgatói szerződések tartalmát - firtató kérdésre ő és Giró-Szász András kormányszóvivő is úgy válaszolt: először a hallgatókkal akarnak egyeztetni.

A miniszter egyúttal arra kérte a HÖOK vezetőit, hogy a tervezett keddi időpont helyett már hétfőn tárgyaljanak a felsőoktatás átalakításáról. Kérését azzal indokolta, hogy így a szerdai kormányülésig - amelyen végleges döntéseket hoznak a felsőoktatás átalakításáról, így a felvételi eljárásról - a hallgatók javaslatait is be tudják építeni előterjesztésükbe. Hozzátette: a Magyar Rektori Konferencia elnökségével már pénteken egyeztetett, és találkozott az egyetemek gazdasági tanácsainak elnökeivel is.

Az MTI azzal kapcsolatos kérdésére, hogy a végzős középiskolások mikor tudják meg, szakonként milyen követelményeknek kell megfelelniük a bejutáshoz, Giró-Szász András szóvivő elmondta: idén a 240 volt a pontminimum, de egyetemenként és szakonként eltérő eredmény kellett a bekerüléshez, az átlag 369 pont volt. "Hogy idén hogy lesz, az a tárgyalásokon dől el" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy a most bejelentett változások összefüggésben vannak-e a hallgatói tiltakozásokkal, Giró-Szász András úgy válaszolt: a tüntetések a demokrácia részei, és figyelemfelhívóak tudnak lenni. "Nyilvánvalóan ez apropója volt annak a találkozónak, amelyre a Fidelitas hívta meg a miniszterelnököt. A Fidelitas is hasonló felvetésekkel élt, és ez vezetett ide. De ez nem a koncepción változtat, hanem annak egy elemét tisztázza le, egyszerűsíti" - fejtette ki.

A HÖOK szerint irreális, hogy a hétfői találkozóra elmenjenek

Irreális, hogy a HÖOK elmenjen a Balog Zoltán szakminiszter által hétfőre kezdeményezett találkozóra a felsőoktatásról, hiszen előzőleg semmiféle hatástanulmányt nem kaptak, így nem tudják, hogy pontosan miről lehetne tárgyalni - közölte Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja a Klubrádió beszámolója szerint.

Mint a rádió honlapján olvasható, Kiss Dávid azt mondta, a HÖOK szerint még nagyobb lett a bizonytalanság a felsőoktatási rendszerben, a Giró-Szász András kormányszóvivő és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzottak pedig ellentmondanak mindannak, amit a kormány az utóbbi időben kommunikál.

A HÖOK vezetői olyan anyagot szeretnének kapni, amelyből legalább a sarokpontokat megismerhetik. Például, hogy mi történik a Diákhitel 2-vel, illetve megmaradnak-e a hallgatói szerződések. Ezek nélkül nem tudnak véleményt alkotni és dönteni.

A Hallgatói Hálózat szerint a keretszámok eltörlése nem oldja meg a rendszer problémáit. Ilyen horderejű döntéseket "csak diktatúrában szokás egyik napról a másikra meghozni" - olvasható a közleményükben.

A diákszervezet követelései között szerepel, hogy a kormány térjen vissza a 2011-es rendszerhez, és csak a következő tanévben, a hallgatók által elfogadott hat pont alapján, valós és nyílt konzultációt követően fogjon hozzá az átalakításokhoz.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a kormányfő szombati bejelentése alapján nem világos, hogy a 240 pontos minimális ponthatárt elérő hallgatók milyen formában és milyen feltételekkel kerülhetnek majd be tandíjmentesen a felsőoktatásba, mint ahogyan az sem, hogy ez miként érinti a forráskivonás által terhelt intézmények finanszírozását.

A szervezet az MTI-hez szombaton eljuttatott állásfoglalásában kiemelte, hogy a miniszterelnök videoüzenetében az egyetemi ifjúság által megfogalmazott követelésekből csupán a keretszámok kérdését érintette. Hozzátették: Orbán Viktor szombati bejelentése egyaránt érthetetlenné és megalapozatlanná teszi Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, valamint Giró-Szász András kormányszóvivő eddigi, a keretszámokkal kapcsolatos nyilatkozatait. Az ő megszólalásaik alapján a kormány más állásponton volt három hete, majd megint másikon egy hete - jegyezték meg.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormánynak nincs koncepciója a felsőoktatás átalakítására, csak rögtönöz, és ezt kommunikációs trükkökkel próbálja elfedni.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese egy más témában tartott vasárnapi budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, a kormányfő szombati nyilatkozata "kódolt üzenet volt, és nem lehet tudni pontosan, mit jelent". Karácsony Gergely a sajtótájékoztatón utalt arra, hogy az azóta megjelent szakmai vélemények szerint a kormányfő "megpróbálja az egyetemek nyakába varrni" a probléma megoldását. Hozzátette: ha a költségvetés nem biztosít jelentős pluszforrásokat a felsőoktatásnak, akkor "ebben a formában a keretszámok megszüntetése gyakorlatilag a magyar felsőoktatás fejre állását eredményezné".