Így segíti munkához a bevándorlókat Ausztria

A Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) a minisztérium felkérésére új, az eddigieknél pontosabb statisztikát készített a bevándorlók munkaerő-piaci helyzetéről. A kimutatás szerint az első és második generációs bevándorlók körében kétszer olyan magas (11,8 százalékos) a munkanélküliség, mint a lakosság többi részében.

A tárca tavaly szeptemberben kiemelt célként jelölte meg a bevándorlók integrálását a munkaerőpiacra. A célzott intézkedések között az AMS németnyelv-tanfolyamokat és a német mellett idegen nyelvű tanácsadást is kínál a migráns munkavállalóknak. Az AMS speciális nyelvtudással - törökül, szerbül, horvátul, bosnyákul, lengyelül, románul, illetve magyarul - beszélő munkatársainak száma tavaly egyharmadával nőtt.

"Ausztria bevándorló-ország, és az is marad" - fogalmazott Rudolf Hundstorfer munkaügyi miniszter a sajtótájékoztatón. Az ország 8,3 millió lakosából 18,6 százalék (1,5 millió fő) első vagy második generációs bevándorló, ezzel Ausztria a hetedik az EU-ban. A bevándorlók kétharmada az Európai Unión kívüli országokból származik. Legnagyobb részük (507 ezer fő) a volt Jugoszlávia területéről, egynegyedük (263 ezer) Törökországból érkezett.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a betelepülők nem növelik a munkanélküliséget, mert leginkább olyan állásokat töltenek be, amelyeket osztrákok nem vállalnak el. Kiemelte azt is, hogy Ausztriában az EU-n belül a legalacsonyabb a munkanélküliség.

Az összes foglalkoztatott között 16 százalékot tesznek ki az első és a második generációs bevándorlók. Ágazatok szerint az épület-karbantartásban és -takarításban (59 százalék), a mezőgazdaságban (45 százalék) és a turizmusban (42 százalék) a legmagasabb a részarányuk.

A leggyakoribb akadályok, amelyekkel a bevándorlók szembesülnek, a nyelvtudás hiánya, a viszonylag alacsony képzettség, a képesítésnél alacsonyabb szintű foglalkoztatás és a társadalmi kapcsolatok hiánya.

A migránsok körében a lakosság többi részéhez viszonyítva magas, 32 százalék a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Folyamatosan nőtt viszont az utóbbi években, s 2009-ben 15 százalékot tett ki a felsőfokú végzettségűek száma.

Rudolf Hundstorfer az ősz folyamán törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy az AMS nyilvántartásában személyekre lebontva is rögzíthessék a származási országot. Jelenleg az AMS adatvédelmi okokból csak a beszélt nyelv és állampolgárság szerint tarthatja nyilván ügyfeleit. A személyhez köthető adatokkal az AMS szolgáltatásait akarják javítani.