Így változnak az adók és a járulékok a minimálbér-emeléssel

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése számos területen hoz változást az adózás és a járulékok tekintetében - mutatott rá a Világgazdaság megkeresésére  Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. Enek oka, hogy egy adott fizetési kötelezettséget vagy juttatást a legkisebb adható bérhez kötöttek, hogy az évek során emelkedjen az összeg. 

• Az átalányadó esetén az éves minimálbér fele számít adómentes jövedelemnek. Főszabály szerint eleve csak akkor választható ez az adónem, ha a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét
• Munkabérelőleg a havi minimálbér ötszöröséig adható adómentesen 
• Súlyosan fogyatékos magánszemély esetében az adókedvezmény mértéke a minimálbér harmada
• A nem munkaviszonyban szerzett bevétel után akkor kell társadalombiztosítást fizetni, ha a jövedelem az adott hónapban eléri a minimálbér 30 százalékát
• Társas vállalkozóknak a társadalombiztosítást havonta legalább a minimálbér alapján kell fizetni. Ez az átalányadózó egyéni vállalkozókr és igaz 
• Bizonyos jövedelmek, például osztalék vagy árfolyamnyereség esetén a minimálbér 24-szeresében maximált az éves fizetendő szocho alapját képező jövedelem
• A társas vállalkozóknak a minimálbér 112,5 százaléka után kell fizetni a szociális hozzájárulási adót
• Többek között a szakképzetlenek és a munkapiacra újonnan belépők adókedvezménye is a minimálbérhez kötött
• Az ekhós jövedelmek esetében legalább a minimálbér után fizetni kell a járulékokat. Az adózók terhe a minimálbér emelkedésével emelkedik 
• A  kiva alapjának maximuma a minimálbérrel együtt emelkedik 
• A csecsemőgondozási díj összege a minimálbér duplája, amennyiben a kismamának nincs a szülési szabadságot megelőző időszakban kellő jövedelme
• A táppénz nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresénél 
• A home office-hoz adómentesen járó költségtérítés felső határa a havi minimálbér 10 százaléka 

fotó: unsplash