Így védenék meg a kelet-európai kiscégeket

Kassai Róbert elmondta, hogy az UEAPME legutóbbi ülésén egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel, köztük Daniel Calleja-Crespo vállalkozáspolitikai és ipari főigazgatóval, az Európai Unió kkv-nagykövetével.

Többi között arra hívták figyel a figyelmet, hogy az unió vegye figyelembe, a kelet-európai kisvállalkozások nyugat-európai versenytársaikhoz képest eltérő gazdasági környezetben, a tervgazdaságból a piacgazdaságra áttérve pedig kevésbé felkészülten működnek.

Az Európai Unió alapelve a versenyegyenlőség, versenysemlegesség, de ahhoz, hogy ez érvényesüljön az esélyegyenlőséget számukra is meg kell teremteni - mutatott rá az alelnök.

Kedvezőtlen a kelet-európai kisvállalkozások számára, hogy az Európai Unió kisvállalkozások besorolására vonatkozó ajánlása 50 millió euróig, azaz mintegy 15 milliárd forintig jelöli meg a felsőhatárt, ezen belül nincs elkülönítve a családi és mikrovállalkozás kategória. A magyar kisvállalkozásokra nézve ez azt jelenti, hogy a pályázati kiírásoknál a 8-12 milliárd forint éves árbevételt elérő nagynak számító vállalatokkal kell versenyezniük, amiben nyilvánvalóan alulmaradnak, viszont a munka nagy részét alvállalkozóként a kiscégek végzik el - fejtette ki az alelnök.

Kassai Róbert szerint az Európai Unió vagy vegye tudomásul, hogy egyes országok, mint például Magyarország a kisebb vállalkozások számára külön is elérhetővé teszi az uniós forrásokat, vagy mondja ki maga az Európai Unió ezt a lehetőséget. Ez azért fontos, mert Magyarországon az uniós szabály szerinti kisvállalkozás, de hazai szempontból nagynak tekinthető vállalkozások egy része külföldi tulajdonú, és a források kicsiknek történő elkülönülése miatt az Európai Unióhoz fordulhatnak panasszal ezen gyakorlat ellen.

Az alelnök tájékoztatása szerint az Európai Bizottság KKV-nagykövete egyetértett azzal a felvetéssel, ellenőrizni kellene, hogy az egyes országok miként építik át saját jogrendszerükbe a 10 pontból álló kisvállalkozási ajánlást, mert sok esetben, bizonyos országok saját mulasztásukat az Európai Unióra próbálják hárítani.

A megbeszélésen az érdekképviselet javasolta azt is, hogy a statisztikai adatokban az 5 fő alatt foglalkoztató vállalkozások teljesítményét is meg kellene jeleníteni, hogy látni lehessen, mennyiben hasznosul támogatásuk Kassai Róbert szerint - aki az Országos Statisztikai Tanács tagja is - ehhez nem kell több adatot összegyűjteni a vállalkozótól, hanem a különböző állami helyeken meglévő adatokat kellene feldolgozni, összefésülni.

Kassai Róbert elmondta: arról is tájékoztatta az EU kkv-nagykövetét, hogy a magyar kormány gondolkodik abban, a kisvállalkozások hitelezését többségi állami tulajdonban lévő bankokon keresztül oldja meg.

Az Európai Bizottság felkérte a kisvállalkozói szövetség tagjait, egyeztessenek országaikban arról, hogy az Európai Unió mely jogszabályokat változtassa meg a vállalkozói környezet javítására - tette hozzá az IPOSZ alelnöke.