ILO: ötmillió fővel nőhet a munkanélküliség 2008-ban

A 2008-ra vonatkozó új előrejelzés változásokat jelent a 2007. évhez képest, amely vízválasztónak bizonyult, hiszen ebben az évben a GDP több mint 5 százalékos, tartós világméretű növekedése a globális munkaerőpiacok "stabilizációjához" vezetett. Emelkedett a foglalkoztattak száma, nettó 45 millió új állás keletkezett, és a munkanélküliek száma csak kis mértékben csökkent, összesen 189,9 millió főre világszerte.

"Ebben az évben a foglalkoztatás globális helyzete számos ellentmondást és bizonytalanságot rejt magában" - mondta az ILO főigazgatója, Juan Somavia. "Míg a globális növekedés évente több millió új állást eredményez, a munkanélküliség elfogadhatatlanul magas szinten maradt, és eddig nem látott mértékekig növekedhet ebben az évben. És bár több ember rendelkezik munkahellyel, mint ezt megelőzően bármikor, ez nem jelenti azt, hogy ezeket a munkahelyeket méltányosnak nevezhetnénk. Túl sok ember, még ha nem is munkanélküli, dolgozó szegénynek mondható, aki nem képes kitörni a kiszolgáltatottság és a reményvesztettség köréből."

Figyelemreméltó, hogy az ILO jelentése szerint a fejlett gazdaságok növekedésének lelassulása, amelyet a hitelpiaci válságnak és az olajárak emelkedésének tudnak be, ezidáig "kiegyenlítődött a világ többi részében", elsősorban Ázsiában, ahol a gazdaság és a munkahelyek számának növekedése erőteljes maradt. Ugyanakkor, az ILO jelentése figyelmeztet arra, hogy a növekedés ütemének 2008-ban várható lelassulása 6,1 százalékra emelheti a globális munkanélküliségi rátát, amely a munkanélküliek számának minimum 5 millió fővel való, abszolút értéken mért emelkedését eredményezheti világszinten.

A GET jelentés egyéb lényegi következtetései

Az 5,2 százalékos globális gazdasági növekedés becslések szerint 45 millió új álláshelyet eredményezett 2007-ben, ugyanakkor nem gyakorolt semmiféle jelentős hatást a munkanélküliség növekedésére. Összességében, a világ munkaképes korú lakosságának 67,1 százaléka - azaz körülbelül 3 milliárd ember - volt munkanélküli 2007-ben. Noha a 6 százalékos globális munkanélküliségi ráta gyakorlatilag változatlan maradt, ez körülbelül 189,9 millió munkanélkülit jelentett világszerte 2007-ben, szemben a 2006-ban mért 187 milliós adattal.

A gazdaságban és az álláshelyekben mérhető növekedés ellenére a méltányos munkahelyek világméretű deficitje - elsősorban a szegények esetében - "masszívnak" mondható. Az ILO állításai szerint a világon 10-ből 5 ember állása bizonytalan, ők vagy segítő családtagként, vagy önfoglalkoztatóként dolgoznak, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy nem részesülnek védelemben. A fejlődő országokban e két munkavállalói kategória esetében a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy informális munkavégzésről van szó, vagyis ezek az emberek olyan munkahellyel rendelkeznek, amely sebezhetővé teszi őket a szegénység és olyan kockázatok szempontjából, mint az alacsony kereset, a veszélyes munkakörülmények vagy az egészségügyi biztosítás hiánya. Az ILO szerint körülbelül 487 millió munkavállaló - azaz az összes munkavállaló 16,4 százaléka - még mindig nem keres eleget ahhoz, hogy saját magát és családját a napi személyenkénti 1 dolláros szegénységi szint fölé emelje, míg 1,3 milliárd munkavállaló - 43,5 százalék - még mindig a napi 2 dolláros küszöbérték alatt él.

A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a szolgáltatási szektor tovább növekedett 2007-ben, tovább előzve a mezőgazdaságot, amely ágazat a foglalkoztatás legelterjedtebb forrásának számított a világon. Jelenleg a szolgáltatási szektor a világ munkahelyeinek 42,7 százalékát adja, összehasonlítva a mezőgazdaság által biztosított 34,9 százalékkal. Az ipari szektorban, ahol egy enyhén lefelé mutató trend volt tapasztalható 1997 és 2003 között, az elmúlt néhány évben egy meglehetősen lassú, felfelé irányuló tendenciát lehetett megfigyelni. Ez a szektor a világ munkahelyeinek 22,4 százalékát képviseli.

Regionális trendek

Az ILO megfigyelései alapján 2007-ben még mindig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában volt a legmagasabb munkanélküliségi arány, 11,8, illetve 10,9 százalék, amit Latin Amerika és a Karibi térség, Közép- és Délkelet-Európa (az Európai Unión kívül) és a Független Államok Közössége követett 8,5 százalékkal. Az ILO jelentése szerint a fejlett gazdaságok és az Európai Unió helyzete stagnálni látszik az álláshelyek növekedése az elmúlt 5 évben ebben a térségben volt a legalacsonyabb szinten, és 2006 során a munkanélküliek száma elérte a 600 ezer főt.

Az ILO a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jut, hogy a hitelezési válság a fejlett gazdaságok és az Európai Unió növekedésére gyakorolt kezdeti hatása körülbelül 240 ezerrel kevesebb új állást eredményez majd a régióban. Mindazonáltal, az ILO elemzése arra is rámutat, hogy globális nézőpontból ezt a fejlett gazdaságokban tapasztalható csökkenő tendenciát "a világ többi része ellentételezi majd", elsősorban a gazdaság és munkahelyek számának Ázsiában tapasztalható erős növekedésének köszönhetően.

Az ILO éves jelentése rámutat arra, hogy 2007-ben Dél-Ázsia volt a vezető régió a munkahelyek számának növekedését tekintve. Ez a térség 28 százalékát adta a majdnem 45 millió új munkahelynek, amelyet a világon teremtettek az év során. Ugyanakkor, a régióban a legmagasabb a veszélyeztetett, bizonytalan foglalkoztatás aránya, amely nagy részben az újonnan teremtett munkahelyek rossz minőségét tükrözi. 10-ből több mint 7 ember vagy önfoglalkoztató, vagy segítő családtag, akiknek esetében nagyobb a védelem, a társadalombiztosítás és a munkahelyi érdekképviselet hiányának kockázata.

Ami a bizonytalan foglalkoztatás teljes foglalkoztatásban betöltött arányát illeti, az élen Dél-Ázsia áll 77,2 százalékkal, ezt követi a Szub-Szaharai Afrika 72,9 százalékkal, Délkelet-Ázsia és a Csendes-Óceáni Térség 59,4 százalékkal, Kelet-Ázsia 55,7 százalékkal, Latin-Amerika és a Karib Térség 33,2 százalékkal, a Közel-Kelet 32,2 százalékkal és végül Észak-Afrika 30,7 százalékkal.

Az ILO főigazgatója, Somavia úr a következőket nyilatkozta: "Egyértelmű, hogy a gazdasági fejlődés nem jelent automatikusan új és méltányos munkahelyeket. Mindez ismételten rámutat arra, hogy a makroökonómiai politika középpontjába a munkaerő-piaci politikát kell állítani annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből mindenki részesülhessen, és hogy a fejlődés jó minőségű, méltányos munkalehetőségek megteremtését is lehetővé tegye. Mindezeket figyelembe véve, a jelenlegi gazdasági helyzet súlyos aggodalmakra ad okot, és az ILO szorosan nyomon követi majd az elkövetkező évek során bekövetkező fejleményeket."