Ilyen kihívásokkal néznek szembe az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező dolgozók

A Boston Consulting Group november 6-i jelentése szerint a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező munkavállalók a legkevésbé érzik magukat a közösség részének, és akadályokkal kell szembenézniük a munkahelyi befogadás terén – írja a HR Dive.

A jelentés megállapította, hogy a pénzügyileg hátrányos helyzetűek 13 ponttal alacsonyabb befogadási pontszámot és 7-12 ponttal alacsonyabb elégedettségi szintet jelentettek, mint a pénzügyileg előnyös helyzetűek. A különbség demográfiai csoportok és iparágak között, valamint az irodai és nem irodai munkavállalók között is megfigyelhető volt.

„A társadalmi-gazdasági háttér mélyrehatóan befolyásolja a befogadás élményét” – nyilatkozta Stephen Hosie, a BCG ügyvezető igazgatója és partnere. „A vállalatok számára előnyös lehet, ha befogadási stratégiájukat kiterjesztik, hogy felismerjék és kezeljék a pénzügyileg hátrányos helyzetű háttérrel rendelkező jelenlegi és leendő alkalmazottak tapasztalatait.”

Egyre több munkáltató veszi figyelembe alkalmazottai munkavégzését meghatározó társadalmi tényezőket, amelyek befolyásolják az alkalmazottak teljesítményét. Ezek a kezdeményezések az alkalmazottak jólétének különböző dimenzióit érinthetik, beleértve a fizikai, érzelmi, pénzügyi, lelki és társadalmi összetevőket – mondták szakértők a HR Dive-nak.

A BCG 16 országban és 19 iparágban 27 800 munkavállalót megkérdező felmérésében a szakadék egyre szélesebbé válik, ahogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező munkavállalók egyre magasabb pozíciókba kerülnek, és ez még a vezető beosztásúak szintjén is fennmarad.  A  pénzügyileg hátrányos helyzetűek inkluzívitási pontszáma minden pozícióban 10-14 ponttal alacsonyabb volt, mint társaiké.

Érdemes megjegyezni, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező alkalmazottak jelentősen kevesebb szakmai fejlődési lehetőségről számoltak be, ami az alacsonyabb befogadási szinthez kapcsolódó kulcsfontosságú tényező volt.

Pénzügyileg hátrányos helyzetű munkavállalóikhoz képest 38%-kal ritkábban mondták, hogy személyes és szakmai hálózatokból profitálnak, 30%-kal ritkábban fejlesztették soft skilljeiket, és 24%-kal ritkábban érezték magukat kényelmesen kockázatvállaláskor. Ezenkívül csak 20%-uk mondta, hogy munkahelyén önmaga lehet, szemben a pénzügyileg előnyös helyzetű munkavállalók 43%-ával.

A BCG szerint a munkáltatók növelhetik a társadalmi-gazdasági státusz alapján történő befogadást azáltal, hogy vezetőik elkötelezettségüket fejezik ki e befogadási forma iránt, átgondolják felvételi gyakorlatukat, hogy méltányosan értékeljék a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, nagy potenciállal rendelkező jelölteket, és támogató rendszereket biztosítsanak ezeknek a munkavállalóknak.

Mivel a HR-szakemberek szigorú ellenőrzésnek vannak kitéve az inkluzív kezdeményezések terén, a vezetők úgy módosíthatják programjaikat, hogy azok azt sugallják, hogy „mindenki szívesen látott” – mondták jogi szakértők a HR Dive-nak. A szervezetek ösztönözhetik az inkluzív munkahelyeket, ahol minden társadalmi réteg és demográfiai csoport képviselteti magát – mondták.

HR Dive