Indoklás nélkül elbocsáthatják a köztisztviselőket

A politikus szerint jelentős rendszertani következetlenség jellemzi a hatályos köztisztviselői törvényt a központi államigazgatás tekintetében, ugyanis egy köztisztviselő indokolás nélkül szüntetheti meg jogviszonyát, ezzel szemben a munkáltató, az állam csak valós és okszerű indoklással alátámasztottan, meghatározott esetekben és jogcímen szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt.

Répássy Róbert, a javaslat egyik beterjesztője az általános vitában kiemelte: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvényjavaslat - egyebek között - ezt az alapelvet is érvényesíteni kívánja - jelentette ki.

Mint mondta, a fentiek alapján méltányos megoldás, hogy az államot - ebben az elismerten számára alkotmányosan erősebb helyzetében - megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, két hónapos felmentési idővel.

Répássy Róbert elmondta azt is: a tervezet hatályba lépésével a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakul át. (A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed majd ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és helyi önkormányzatokat).

A politikus úgy fogalmazott: a tervezet előzménye lesz egy, a követelményeket magas színvonalon teljesítő, a közszolgálati dolgozóknak biztonságot garantáló, megalapozott, koherens közszolgálati szabályozás megalkotásának.