Informatika: előny a nemek különbözősége

A mérnök informatikus szakra a többség közvetlenül az érettségi után startol, tavaly 3066 jelentkezővel ez volt a harmadik legnépszerűbb alapszak a felvételizők körében. Mégis ez az egyik olyan szak, ahová nagyon kevés nő felvételizik: a jelentkezők közül 2875 fő az „erősebbik nemből” került ki. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai szerint a turizmus-vendéglátás és a gazdálkodási és menedzsment szakok között foglal helyet a toplistán egy „férfias szak”, a mérnök informatikus – ahol a jelentkezők 94 százaléka férfi.

A jelentkezés oka a neveltetés

Magas volt a ponthatár
Nappali alapképzésre államilag támogatott helyre 2007-ben két helyre kellett 110 pont feletti teljesítmény: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 120 pontra volt szükség, a Budapesti Műszaki Főiskolán pedig 114-re – áll az OFIK honlapján. Száz pontnál több kellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre (106), Debrecenbe (105), Veszprémbe (103) és Miskolcra (101). 90 vagy afeletti pontszám jelentette a bekerülést Szegedre (90), Pécsre (91) és a győri Széchenyi István Egyetemre (93). A legalacsonyabb pontszámok Dunaújvárosba (80) Kecskemétre (79) és a Gábor Dénes Főiskolára (78) kellettek a tanulmányok megkezdéséhez.
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán a három informatikai alapszakon jelenleg 766 hallgató tanul, és csak a 10 százalékuk nő. Dr. Döbröczöni Ádám, a kar dékánja szerint ennek az okát nem a középiskolában, hanem jóval korábban kell keresni, hiszen a fiúk általában a lövöldözős-gyilkolós számítógépes játékok miatt már nagyon fiatalon megkedvelik az informatikát, majd pedig elkezdi érdekelni őket az is, hogy miből áll, hogyan épül fel a rendszer. „Ha lenne babázós vagy gyerekneveléses számítógépes játék, akkor szerintem a lányokat is jobban lázba hozná a téma. Szerintem ennek társadalmi okai vannak: a fiúk – neveltetésüknél fogva – inkább kedvelik a műszaki dolgokat, mint a lányok” – vallja a dékán.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó dr. Dudás László a miskolci Alkalmazott Informatikai Tanszék vezetője egyetért a dékánnal. „Létezik férfi és női agy – ám mindezt a társadalom alakította ki. A férfiaknál a karrier, a nőknél viszont a család fontos évszázadok óta. A fiúk főleg a férfias szakmákat választják, ilyen az informatika is, a lányok pedig a nőiesebb szakokra jelentkeznek, ezért is van olyan sok nő a bölcsész-, közgazdász- és joghallgatók között” – mondta a tanszékvezető a FigyelőNetnek.

A munkaerőpiac nyitva áll?

A FigyelőNetnek korábban nyilatkozó fejvadászok szerint az álláspiacon a legnagyobb hiány a mérnökökből, programozókból van. A tanácsadó cégek képviselői szerint azoknak a fiataloknak, akik mérnök informatikusnak készülnek, a szakmai ismereteken kívül nyelvtudásra és a csapatban dolgozás képességére is nagy szükségük van. A végzettek könnyen el tudnak helyezkedni, ugyanis a pálya – mint általában minden mérnöki – hiányszakmának számít. Egységes a vélemény abban is, hogy egy informatikusnak – főként a szoftverkészítőnek, -fejlesztőnek – kellően mobilnak kell lennie, másképp nem lehet sikeres. Külföldön rendkívül sok lehetőség kínálkozik a szakot elvégzetteknek, a magyarországi fizetés sokszorosáért.

Az informatikusnők munkaerőpiacon való sikereiről megoszlanak a vélemények. Dr. Dudás László szerint női programozóként nehezebb az elhelyezkedésük, mint a férfiaknak, a lányok általában a gazdasági vagy az adminisztratív területeken lesznek sikeresek. Dr. Döbröczöni Ádám véleménye ennek kissé ellentmond. Úgy véli, hogy a nőknek könnyebb elhelyezkedniük az informatikában, hiszen egy férfiakból álló, homogén társaságba színt visznek, de szerinte sem minden állás felel meg a gyengébbik nemnek. „Az olyan munka viszont, amely hetente más országba szólítja az informatikust, nem alkalmas a nők számára. A legtöbben fizikailag és mentálisan sem bírják a szoftverfejlesztőknek azt a ’cigányéletét’, amit a cégek megkövetelnek tőlük” – tette hozzá a dékán.

Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője egy konkrét példát említett: egy olyan informatikusnőnek segített állást keresni, aki korábban már felső vezetőként dolgozott a szakmájában, és hosszú időbe telt, amíg megfelelő munkát találtak neki. „Meggyőződésem, hogy ebben közrejátszott az is, hogy nő. Ha egy cégnél egy ugyanolyan képességekkel, végzettséggel rendelkező férfival együtt pályázott, mindig alulmaradt” – mondta Juhos Andrea. Valószínűleg nem a szakember mivoltát kérdőjelezték meg, hanem az volt a gond, hogy nem hitték el róla, elég „kemény” lesz a feladatokhoz. A másik érv a DBM ügyvezetője szerint az, hogy egy szinte csak férfiakból álló közösség nem fogadott volna be egy nőt, egy női vezetőt. Érdekes, hogy az informatikusképzésben részt vevő nyilatkozók a nők és a férfiak munkaviszonyában éppen a nemek különbözőségét értékelték pozitívumként.

„Eleinte féltek tőlem”

A másodéves mérnök informatikus BSc-sek között jelenleg három lány tanul a Miskolci Egyetemen, Fábry Andrea az egyikük. Elmondta, hogy nála családi indíttatás volt a jelentkezés, hiszen mindkét szülője informatikus. „Nagyon jó dolog ennyi fiú között tanulni, nekünk, lányoknak hamarabb segítenek, mint egymásnak. Az első félévben azért volt olyan srác, aki nem mert hozzám szólni. De ez mára elmúlt, befogadtak minket” – mondja a leendő informatikus, aki tovább szeretne tanulni, jövőre jelentkezik a mesterképzésre. „Nem félek attól, hogy nem fogok tudni elhelyezkedni. Anyu, aki rendszergazda, mindig azt mondja, hogy a női mivoltunk egy a kihasználható előnyök között” – tette hozzá nevetve.

Dr. Dudás László elutasította azt a feltételezést, hogy azért kivételeznének a hallgatókkal, mert lányok. „Amikor egy zárthelyin az egyik nagyon csinos hallgatónőt puskázáson kaptam, megjegyzést tettem, hogy miért olyan helyre teszi a segédeszközt, amely vonzza a férfitekintetet. Ugyanis a puskát a miniszoknyája mellé, a székre tette. De félre a tréfával: nem oszt és nem szoroz, hogy milyen nemű a diák. A tudás számít” – tette hozzá a tanszékvezető.