Iparkamara: át kell alakítani a foglalkoztatás szabályait a gazdasági növekedéshez
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a legfontosabb feladatnak a növekedési pálya fenntarthatóvá tételét nevezte. A gazdaság szempontjából pedig fontos a foglalkoztatás szabályainak, valamint a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítása, a közigazgatás átszervezése is.
Magyarország 2013-ban kijött a recesszióból, 2014-ben megindult a gazdasági dinamizálódás, a legfontosabb feladat most az, hogy fenntarthatóvá váljon a növekedési pálya - mondta Parragh László a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) gazdasági évnyitóján szerdán Egerben.
Parragh László köszöntőjében felidézte: az MKIK tavalyi előrejelzésében rávilágított, hogy a kitörés feltétele a gazdasági növekedés beindítása. Szavai szerint Magyarország 2015-ben visszaállhat a 2008 előtti, a gazdasági-pénzügyi válság kezdetét megelőző időszak GDP-növekedési szintjére. "Ez azonban azt is jelenti, hogy elúszott 7-8 évünk, ami nem kevés idő" - tette hozzá.
Parragh László kitért arra is, hogy a kitörés fontos feltételeként határozta meg a kamara a foglalkoztatottság bővítését, a szociális ellátórendszer átalakítását, a szerkezeti reformok továbbvitelét, a beruházások bővítését, az uniós források gazdaságba történő beterelését és az ország adósságállományának csökkentését is.
Az MKIK elnökének szavai szerint a vártnál jobban bővültek a beruházások 2014-ben: 6 milliárd eurónyi uniós forrás áramlott be a magyar gazdaságba, ez soha nem látott összeg.
Parragh László rámutatott: igazolta szükségességét a teljesítmény-központú adórendszer és az egykulcsos adó. A gazdaság szempontjából fontos egyebek mellett a foglalkoztatás szabályainak átalakítása, a közigazgatás átszervezése, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítása is.
Az MKIK elnöke szerint "jelentős felminősítési várakozások vannak a magyar gazdaság körül, amelyeknek előbb-utóbb be kell érniük". Növekszik az ország exportteljesítménye, melynek szerkezetében is kedvező változások figyelhetők meg, hiszen ez a bővülés elsősorban az ipari termékekre vonatkozik.
Ez az esztendő ugyanakkor nagyon jelentős kockázati elemeket is hordoz - mutatott rá az elnök. Parragh László ezek közé sorolta egyebek mellett Görögország esetleges távozását az eurózónából, az orosz-ukrán válságot, az USA és az EU közötti szabad-kereskedelmi megállapodást, az alacsony inflációt, a rezsicsökkentés hatásainak elfogyását, az eurózóna várható stagnálását, és az uniós támogatásoknak a - pénzügyi ciklus kezdete miatti - szűkülését.
A jövőben még inkább tudásalapú lesz a gazdaság. Ott lehet kitörési pontokat találni, ahol össze tudják hangolni az oktatást, a képzést, az innovációt, a tudományokat és a gazdaságot - tette hozzá.
Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja egyebek mellett arról beszélt, hogy az oktatás a legfőbb eszközünk lehet arra, hogy elkerülhessük mások hibáit, hogy "gyermekeink, unokáink versenyképes, használható, rugalmas, piacképes tudást szerezve élhessenek minőségi, kiegyensúlyozott, boldog életet".
"Hazánkban a munkaadó cégek harmada tartósan nem tud bizonyos munkaköröket - egyebek mellett mérnöki pozíciókat - betölteni, mert nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humán erőforrás. Meggyőződésem szerint már most meg kell kezdenünk a felkészülést arra a munkaerőigényre, ami majd 10-20 év múlva lép fel hazánkban" - fogalmazott.
A gazdasági évnyitó keretében több cég és magánszemély is díjat vehetett át Heves megye gazdasági életében kifejtett kiemelkedő munkásságának elismeréseként a kamara vezetőitől.
Parragh László köszöntőjében felidézte: az MKIK tavalyi előrejelzésében rávilágított, hogy a kitörés feltétele a gazdasági növekedés beindítása. Szavai szerint Magyarország 2015-ben visszaállhat a 2008 előtti, a gazdasági-pénzügyi válság kezdetét megelőző időszak GDP-növekedési szintjére. "Ez azonban azt is jelenti, hogy elúszott 7-8 évünk, ami nem kevés idő" - tette hozzá.
Parragh László kitért arra is, hogy a kitörés fontos feltételeként határozta meg a kamara a foglalkoztatottság bővítését, a szociális ellátórendszer átalakítását, a szerkezeti reformok továbbvitelét, a beruházások bővítését, az uniós források gazdaságba történő beterelését és az ország adósságállományának csökkentését is.
Az MKIK elnökének szavai szerint a vártnál jobban bővültek a beruházások 2014-ben: 6 milliárd eurónyi uniós forrás áramlott be a magyar gazdaságba, ez soha nem látott összeg.
Parragh László rámutatott: igazolta szükségességét a teljesítmény-központú adórendszer és az egykulcsos adó. A gazdaság szempontjából fontos egyebek mellett a foglalkoztatás szabályainak átalakítása, a közigazgatás átszervezése, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítása is.
Az MKIK elnöke szerint "jelentős felminősítési várakozások vannak a magyar gazdaság körül, amelyeknek előbb-utóbb be kell érniük". Növekszik az ország exportteljesítménye, melynek szerkezetében is kedvező változások figyelhetők meg, hiszen ez a bővülés elsősorban az ipari termékekre vonatkozik.
Ez az esztendő ugyanakkor nagyon jelentős kockázati elemeket is hordoz - mutatott rá az elnök. Parragh László ezek közé sorolta egyebek mellett Görögország esetleges távozását az eurózónából, az orosz-ukrán válságot, az USA és az EU közötti szabad-kereskedelmi megállapodást, az alacsony inflációt, a rezsicsökkentés hatásainak elfogyását, az eurózóna várható stagnálását, és az uniós támogatásoknak a - pénzügyi ciklus kezdete miatti - szűkülését.
A jövőben még inkább tudásalapú lesz a gazdaság. Ott lehet kitörési pontokat találni, ahol össze tudják hangolni az oktatást, a képzést, az innovációt, a tudományokat és a gazdaságot - tette hozzá.
Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja egyebek mellett arról beszélt, hogy az oktatás a legfőbb eszközünk lehet arra, hogy elkerülhessük mások hibáit, hogy "gyermekeink, unokáink versenyképes, használható, rugalmas, piacképes tudást szerezve élhessenek minőségi, kiegyensúlyozott, boldog életet".
"Hazánkban a munkaadó cégek harmada tartósan nem tud bizonyos munkaköröket - egyebek mellett mérnöki pozíciókat - betölteni, mert nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humán erőforrás. Meggyőződésem szerint már most meg kell kezdenünk a felkészülést arra a munkaerőigényre, ami majd 10-20 év múlva lép fel hazánkban" - fogalmazott.
A gazdasági évnyitó keretében több cég és magánszemély is díjat vehetett át Heves megye gazdasági életében kifejtett kiemelkedő munkásságának elismeréseként a kamara vezetőitől.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele