Ismét leáll Franciaország

A francia polgári légiközlekedési igazgatóság tájékoztatása szerint a párizsi Roissy-Charles de Gaulle repülőtéren a járatoknak harminc százalékát, az Orly termináljain pedig felét törlik. Az Air France légitársaság jelezte: valamennyi tengerentúli járatát elindítja a munkabeszüntetés ellenére, de belföldi és európai gépeinek egy részét törölni fogja. A légi közlekedésben kedd reggeltől 24 órás sztrájkra lehet számítani.

A vasutasok azonban már hétfőn este 8 órától megkezdik a határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetésüket. A kötelező minimum szolgáltatás bevezetése óta azonban előre közlik pontosan, hogy mely vonatok fognak közlekedni. A belföldi vonatoknak harmada indul majd el, a külföldre közlekedők közül a Párizst Londonnal összekötő Eurostaron nem kell fennakadásra számítani, a Brüsszel fele induló Thalysoknak pedig nyolcvan százaléka jár majd. Németország fele a vonatok kétharmada, Svájc fele nyolcvan százaléka fog közlekedni.

A városi tömegközlekedésben jelentős fennakadások lehetnek: Párizsban csak minden ötödik metró indul el, a buszoknak kétharmada fog járni, míg a villamosok menetrendje nem változik. Mivel a tömegközlekedési dolgozók is határozatlan időre hirdettek munkabeszüntetést, csak kedden este fog kiderülni, hogy másnap is folytatódik-e a sztrájk.

A közszféra valamennyi nagyvállalata részt vesz a megmozdulásban: a távközlési és energiaszolgáltatók alkalmazottaitól a tanárokon és az egészségügyi dolgozókon át a postásokig. Az olajfinomítók pedig szintén határozatlan időre leállnak kedden.

A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, a szenátusban a héten zárul le róla a vita, s várhatóan még a hónap vége előtt végszavazást tart a parlament.

A tiltakozási hullám nyomására Nicolas Sarkozy francia államfő múlt csütörtökön kisebb engedményeket tett a mandátuma legfőbb ügyének tekintett nyugdíjreformban, de a legfontosabb elemein továbbra sem hajlandó változtatni. A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezenkívül a teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évtől jár maj, vagy 41 és fél év munkaviszony után.

Az elnökség által bejelentett két intézkedés a legalább három, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőknek lehetővé teszi, hogy továbbra is megkaphassák a teljes összegű nyugdíjat 65 éves koruktól, akkor is ha nem rendelkeznek a nyugdíjhoz elégséges idejű munkaviszonnyal. Az engedmény azonban csak az 1951 és 1955 között született nőkre vonatkozik. A munkaügyi minisztérium becslése szerint a kivétel 130 ezer családos nőre vonatkozhat.

A szakszervezetek azonban továbbra is elégedetlenek, s az újabb sztrájkban a lakosság is támogatja őket. A hétfőn nyilvánosságra hozott két felmérés szerint a BVA illetve a CSA közvéleménykutató-intézetek részéről, azt mutatja hogy a franciáknak 69 százaléka indokoltnak tartja az újabb munkabeszüntetést, s 66 százalékuk támogatja a "bekeményítést", azaz azt, hogy a negyedik alkalommal már nem egynapos, hanem határozatlan idejű sztrájk kezdődik.

Az előző tiltakozó napokon a szakszervezetek szerint 3 millióan, a rendőrség szerint 1 millióan vettek részt a tüntetéseken. Újdonságot jelent, hogy a szervezők kérésére kedden várhatóan diákok is nagy számban vonulnak majd utcára.