Járadékos nyugdíjroham: ne számítson 13. havira

Bár Magyarországon mindig is lehetett életjáradékot vásárolni, ezt eddig nagyon kevesen tették meg, így nem is jelentett nagy problémát, hogy a lakosság nagyobb része nem érti ezen konstrukció működését - olvasható a Pénzügyi Szervetek Állami Felügyeletének járadékszolgáltatásokkal kapcsolatban közzétett tájékoztatójában. A következő bő egy évtizedben azonban több százezer állampolgár válik jogosulttá önkéntes vagy magánnyugdíj-pénztári megtakarításaiból életjáradékot vásárolni, vagyis ekkor a járadékszolgáltatás a maihoz képest tömegessé válik Magyarországon.

A felügyelet összegzése szerint 2020-ig közel 203 ezer magánnyugdíj-pénztári tag válik jogosulttá öregségi nyugdíjra, azaz nyílik meg előtte a magánjáradék lehetősége. A legnagyobb 15 önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkor bő 420 ezer olyan tagot tart nyilván, aki 2020-ig nyugdíjas lesz, tehát - ha ők úgy döntenek - járadékot lehet/kell folyósítani számukra.

Nyugdíjkassza: már csak pár nap a váltásra!

Az életjáradékokkal (különösen pedig a nyugdíjpénztári megtakarításból vásárolható járadékokkal) kapcsolatban téves elképzelések alakultak ki a lakosság egy részében - derül ki a Fflügyelethez érkezett ügyfélmegkeresésekből. A PSZÁF szerint a pontatlan információk egyik forrása az lehet, hogy az ügyfelek automatikusan az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tulajdonságaival ruházzák fel a pénztári életjáradékot.

Adótámogatás: vissza a feladónak?

A magánnyugdíjpénztári járadék ugyanakkor több elemben is különbözik a tb-nyugdíjtól. Így a pénztáraktól kapható életjáradék 12 és nem 13 havi szolgáltatást jelent és az életjáradék emelése nem az inflációtól és a bérindextől, hanem a halálozási aránytól és a pénztár által elért befektetési hozamtól függ, így kasszánként eltérő mértékű indexálás lehetséges. Az életjáradék mértéke pedig elsődlegesen a tőkétől és a hátralévő várható élettartamtól függ, nem pedig egy jogszabályi képlettől. Az elhunytak tőkéjét ugyanis átcsoportosítják a még élő biztosítottak tőkéjéhez, és ebből fedezik a sokáig élőknek történő kifizetést - olvasható a tájékoztatóban.

Fontos tudni, hogy a megindult életjáradék nem örökölhető. Vásárolható viszont kétszemélyes életjáradék is, ekkor a járadék díját eredetileg megtakarító halála után egy megjelölt másik személy továbbra is részesül a járadékban. A járadékbiztosítás, vagyis a megindult járadék tőkéje akkor sem fogy el, ha a biztosított sokáig élne, akkor sem marad meg viszont, ha korán elhalálozik.

Melyik nyugdíjpénztárat válasszam?

A jogszabály - bizonyos feltételek teljesülése esetén - módot ad ugyanakkor arra is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, de 180 hónapnál rövidebb (akár különböző magánnyugdíj-pénztárban eltöltött) tagsági viszonnyal rendelkező magánnyugdíj-pénztári tagok egy összegben vegyék fel pénztári megtakarításaikat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében ráadásul mód van az egyösszegű kifizetésre akár már az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően is, feltéve, hogy a belépéstől számított kötelező 120 hónapos (10 éves) várakozási idő letelt. E kifizetés azonban nem minősül nyugdíjcélúnak, ezért adóköteles. A 10 év elteltével azonban - s azt követően 3 évente - az addigi nyugdíjcélú megtakarításon elért teljes hozam felvehető adómentesen.

Elvileg tilos a cégeknél a kivételezés

Ami a megtakarítás tőkerészét illeti, a 10 éves várakozási időt követő 2. évben már adómentesen felvehető a tőke 10 százaléka, s ennek aránya a következő években folyamatosan 10-10 százalékkal nő (tehát a pénztári belépést követő 21. évre a teljes tőke is kivehető). E folyamatot a PSZÁF szerint lassítja, hogy ez évtől a 2008. január 1-je után befizetett tőkét csak akkor lehet adómentesen felvenni, ha annak befizetésétől telt el az adótörvényben meghatározott 10 év.

Az eddigi tapasztalatok alpján a tagok inkább az adómentesen kivehető hozamokat igénylik, a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felügyelet a jövőben sem számít ugyanakkor arra, hogy jelentősen felgyorsulna az egyösszegű kivét az önkéntes nyugdíjpénztárakból.

Döbbenetes nyugdíjugrás - már napi egy kávé áráért

PSZÁF véleménye szerint a járadékbiztosítás további terjedését több tényező is gátolja. Így a magyarokból egyelőre hiányzik a hosszú távú öngondoskodási szemlélet. Az állami tb-nyugdíj és az - adókedvezményekkel, munkáltatói befizetés lehetőségével támogatott – kötelező magánnyugdíj-pénztári tagsága mellett sokan nem látják indokoltnak, hogy más megtakarításaikat is ütemezzék, illetve biztosítsák, hogy életük végéig kitartson az abból származó jövedelem.

Ráadásul keveseknek van elegendő összegyűjtött tőkéje megfelelő szintű járadék vásárlására, illetve sokan félnek attól, hogy korai haláluk esetén "elvész" a járadékvásárlásra fordított tőkéjük nagy része. A helyzetet a lakosság ismerethiánya csak tovább súlyosbítja.

A Felügyelet várakozása szerint a járadékbiztosítási állomány akkor növekedhet meg jelentősebb mértékben, amikor a pénztártagok jelentős része éri el a nyugdíjkorhatárt, illetve amikor már a magánnyugdíjpénztárakból nyugdíjba menőknek kötelező lesz járadékot vásárolniuk. Ekkor a járadékbiztosításról, illetve annak előnyeiről várhatóan több információ áll majd az ügyfelek rendelkezésére - állapítja meg a Pénzügyi Szervetek Állami Felügyelete.