Erősebb nyugdíjcélú szerepvállalására van szükség a munkaadók részéről

A felmérés válaszadóinak közel negyede rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarításokkal. Ez az öngondoskodási forma a negyvenes-ötvenes korosztályban, illetve a diplomások és a magukat magas jövedelműnek tartók között az átlagnál népszerűbb – e csoportokban a megkérdezettek harmada volt valamelyik nyugdíjkassza tagja.

A nyugdíjpénztári szektor tavaly 8,8 százalékos átlagos hozamot termelt, amivel ismét felülmúlta az inflációt.Ezzel ugyanakkor a válaszadók kétharmada közelítőleg sem volt képben. A rosszul tippelők táborán belül azok voltak túlnyomó többségben, akik a valóságosnál kisebb értéket, illetve veszteséget jelöltek meg, miközben csak a válaszadók ötöde becsülte felül a 2025-ös gyarapodás mértékét.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók szerint az elmúlt húsz esztendőben éves átlagban mekkora hozamot érhettek el a kasszák. Az MNB adatai alapján 6,36 százalékos nettó hozamot mutatott fel a szektor – a megkérdezettek bő egyharmada jelölte meg jól az 5-10 százalékos sávot, miközben tízből négyen alulbecsülték a pénztárak teljesítményét, a válaszadók negyede pedig a valóságosnál jobb eredményre tippelt.

„Ez az alulinformáltság azért veszélyes, mert szerepet játszhat abban, hogy az indokoltnál jóval kevesebben választják ezt az öngondoskodási formát, lemondva az időskori anyagi biztonság egyik fontos pilléréről” – hívta fel a figyelmet Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

A nyugdíjpénztári megtakarítások után igénybe vehető szja-visszatérítés kapcsán sem volt jól tájékozott a többség. A válaszadók harmada vélte úgy – rosszul –, hogy az állam semmiféle támogatást nem ad. Ennél hajszállal voltak kevesebben azok, akik úgy gondolták, hogy a befizetett személyi jövedelemadó összegének 20 százalékával, évente legfeljebb 150 ezer forinttal az állam automatikusan hozzájárul a megtakarításokhoz. Tízből négyen tudták pontosan, hogy az adóvisszatérítést csak azok vehetik igénybe, akik egyáltalán fizetnek szja-t, és a visszaigénylésről rendelkeznek is az adóbevallásuk során. Itt szintén a diplomások és a magasabb jövedelműek bizonyultak tájékozottabbnak, hiszen felük tippelt jól.

„Ha az állami ösztönzőkről van szó, nem kerülhető meg a munkáltatók bevonása, hiszen munkaadók nélkül nincs öngondoskodás, a szerepvállalásuk kulcskérdése pedig az adókörnyezet – hangsúlyozta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. „Jelenleg a SZÉP kártya a legjobb feltételekkel adható béren kívüli juttatási forma. Ha a pénztári megtakarítások támogatását a munkáltató ezzel egyenértékűen vagy ennél kedvezőbb közterhek mellett tudná biztosítani, azzal nem csak a nyugdíjmegtakarításokat, hanem a pénzügyi ismereteket is lehetne gyarapítani.”