Járulékcsökkentés: nem éri meg trükközni

A reményeket tüzelte az az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kibocsátott tájékoztató is, amely szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. A közlés szerint ha ugyanaz a vállalkozás egy hónapon belül több, néhány napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel, és e szerződések értéke egyenként nem lépi túl a 143 ezer forintos limitet, a járulékfizetést is külön-külön kell teljesíteni.

Ezen fellelkesülve többen úgy vélekedtek, a 2009. december 31-én amúgy is megszűnő jövedelemküszöböt az idén is ki lehet kerülni azzal, hogy a jogviszonyokat a felek rövidebb időszakokra darabolják. Erre sem a törvény szelleme, sem a tényleges jogi passzusok szerint nincs lehetőség. Az idézett APEH-közlemény ugyanis csak a megbízásos - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében folytatott - tevékenységekre vonatkozik.
Nem fogadható el, ha valaki egy munkaviszonyt valós ok nélkül megbízásos jogviszonyok tömegére bont szét - hangsúlyozták a Világgazdaságnak a pénzügyi tárcánál.

A munka törvénykönyvének azon passzusára is felhívták a figyelmet, amely szerint a munkaviszonyt határozatlan idõtartamúnak kell tekinteni, ha a határozott időtartamú munkaviszonyt ugyanazon felek - erre irányuló jogos munkáltatói érdek hiányában - újra és újra megkötik vagy meghosszabbítják. A lényeg tehát: az év második felében a külön megbízásos munkaviszonyok kivételével minden esetben figyelembe kell venni a 143 ezer forintos jövedelemlimitet, a július 1-jei dátumon túlnyúló kifizetések esetében pedig az időtartam megoszlása szerint kell arányosítani az összegeket. Aki nem ezek szerint tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, komoly bírságokra számíthat.

Világgazdaság