Járuléktartozás és hiányzó adatok: így befolyásolhatják a nyugdíjat

1.Mi alapján számítják a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkeresetet?

Mint a szakértő írja, a nyugdíjszámítás során nem a befizetett nyugdíjjárulék összegét, hanem a járulékköteles jövedelmet veszik figyelembe.

2. Járulékfizetési vélelem

Ha a szolgálati időt az érintett időszakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban elismerték, akkor a jövedelem tekintetében alkalmazható lehet a járulékfizetési vélelem – mutat rá Dr. Farkas András.

A munkavállalót nem érheti hátrány amiatt, ha a munkáltatója nem fizette be a nyugdíjjárulékot a keresete után (vagy azt nem tudja igazolni) – hiszen a munkavállalót nem lehet felelősség tenni a munkáltatója jogszabálysértő magatartása miatt.

Ezt fejezi ki a járulékfizetési vélelemről szóló rendelkezés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.):
37.§ (3) Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - a 43. § (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

Vagyis ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, de a nyugdíjjárulék levonásának ténye
- a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett,  a nyugdíjtörvényben meghatározott meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy
- az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható,
a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

Mint Dr. Farkas András hírlevele írja, ha okirati bizonyíték hiányában a szolgálati idő elismerése is hiányzik, akkor célszerű legalább két munkatársi tanú nyilatkozatát beszerezni, akik a szolgálati idő tekintetében tanúnyilatkozatot tehetnek. Ha ennek alapján sikerül bizonyítottnak elismertetni a szolgálati időt, akkor második lépésben a járulékfizetési vélelem alkalmazható lehet.

3. Adatok igazolása

A Tny. a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező kereset bizonyítására vonatkozó rendelkezések a következők:
43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
(2) A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.
(3) A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a Tbj. 75. § (2) bekezdése vagy 77. § (5) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.

A hivatkozott rendelkezések:
Tbj. 75.§ (2) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Tbj. 77.§ (5) A foglalkoztató írásban tájékoztatja a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont társadalombiztosítási járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvezményről, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) társadalombiztosítási járulékról.

Vagyis a nyugdíjtörvény szerint a kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat
- a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában
- más egykorú okirattal - így különösen a foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, munkaszerződéssel, adó- és járulékbevallással - lehet igazolni.

4. Vállalkozók

A vállalkozók esetében a fenti általános szabályok mellett a következő rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

A vállalkozóknak hármas kötelezettséget kell teljesíteniük a nyugdíjjogosultság megszerzése érdekében:
- bejelentési,
- bevallási, 
- járulékfizetési kötelezettség.

E három kötelezettség teljesítésének összhangban kell állniuk.

A Tny. 38.§ (2) bekezdése szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a vállalkozónak járuléktartozása van.

Ha az érintett személy a járuléktartozást utólag rendezni kívánja, akkor ezt a szándékát a nyugdíjmegállapító hatóságnál vagy a NAV-nál jelentheti be.

Ha a tartozást még a nyugdíj megállapítása előtt rendezi, akkor a nyugdíjmegállapító hatóság már az utólag rendezett szolgálati időtartamokat is figyelembe veszi a nyugdíjszámítás során. Ha a tartozást csak a nyugdíj megállapítása után rendezné, akkor az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

A nyugdíjmegállapító hatóság a NAV-tól átvett járulék-folyószámla nyilvántartás rendelkezésre álló adatai alapján dönt – írja Dr. Farkas András hírlevele.