Jön az ősz: mi lesz a bértárgyalásokkal?

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint ha a jelenleg hatályos jogszabályokból indulunk ki --– amelyek szerint megszűnt a bértárgyalások hagyományos terepe, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), illetve januártól a kormány rendeletben határozza meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, -– akkor nagyon úgy tűnik, hogy a kabinet nem is igazán akar egyeztetni a szociális partnerekkel.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára szerint mindenekelőtt jó lenne megismerni a kormányzat konkrét adóterveit. Anélkül kár tárgyalásokat kezdeni, hogy nem világos, mi lesz az adójóváírás sorsa. Utóbbi kivezetése ugyanis alapvetően befolyásolja a jövő évi minimálbért.

A jogszabályok szerint elvileg október végén ülésezik először a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), amely az OÉT megszűnése után terepet ad az érdekegyeztetésnek. Igaz, nem az érdeminek, hiszen a kormány nem lesz a tagja, csupán állandó meghívottként vesz részt rajta, s a tanácsnak semmilyen döntési jogköre nincs. Korábban, az OÉT-ben a kormányzatnak állandó tagként, kötelező jelleggel konzultálnia kellett a felekkel a minimálbérről, a szakmai bérminimumról, a bérajánlásról. Majd az OÉT-ben született megállapodás alapján hirdette ki jogszabályban a számokat.

Népszabadság