Jóval kevesebb önkormányzat tervezi közmunka indítását

A közlemény ismerteti: a GKI 2011 áprilisában önkormányzati körben felmérést végzett, amelynek keretében megkérdezte az önkormányzatokat egyebek között arról is, hogy a közelmúltban szerveztek-e - részben önerőből finanszírozott - foglalkoztatási programot (közmunka), illetve terveznek-e ilyet a jövőben megvalósítani. A 450 válaszadó önkormányzat (az összes önkormányzat 14 százaléka) felét a községek (az összes község 8 százaléka), 13 százalékát a nagyközségek (az összes 49 százaléka), 32 százalékát a városok (az összes 48 százaléka), 3 százalékát a megyei jogú városok (az összes 52 százaléka) adják, míg a budapesti kerületek a minta 2 százalékát teszik ki (az összes 39 százaléka). A válaszolók a magyarországi lakónépesség közel 42 százalékát (4.166 ezer fő) reprezentálják.

A foglalkoztatási-program (közmunka) szervezése népszerű intézkedésnek számít az önkormányzatok körében, minden településtípuson 50 és 60 százalék közötti azon települések aránya, amelyek a közelmúltban vagy már megvalósítottak ilyet, vagy még az idén tervezik az indítását. A foglalkoztatási program szervezésben aktív önkormányzatok közül nagyon kevesen vannak, amelyek ennek megvalósítását 2012-13-ra hagynák.

A közelmúltban a legnagyobb arányban a megyei jogú városok valósítottak meg foglalkoztatási programot, míg a legkevésbé aktívak a fővárosi kerületek voltak ebben a tekintetben, igaz, az év végéig várhatóan ledolgozzák a hátrányukat. Azon települések aránya, amelyek nem szerveztek közmunkát, és nem is tervezik, hogy ilyen programot indítanak, a nagyközségek körében a legmagasabb a felmérés szerint.

A GKI szerint az adatok azt jelzik, hogy a közmunka (közfoglalkoztatás) keretében csak kisszámú munkahely létrejöttére van esély. A korábbi években igen aktívak voltak az önkormányzatok ezen a területen, amit az állami költségvetés is jelentős összegekkel támogatott. A támogatási mérték azonban az idén a korábbi összeg töredékére - 40 százalékára - esett vissza, s a kínált álláslehetőségek is jellemzően 4 órás elfoglaltságot jelenthetnének a munkanélküliek számára - ismerteti a közlemény.

Mivel ezzel párhuzamosan megszigorították a közmunka indításának feltételeit, s az önkormányzati önerő mértéke is emelkedett, a kutatóintézet szerint nem csoda, hogy jóval kevesebben terveznek indítani közmunkát, mint korábban. Emellett a kormány megszorításai az önkormányzatokat sem kímélték, így idén jóval kevesebb olyan forrásuk van, amelyet a közmunka szervezésére fordíthatnak.

Így nem elég, hogy folyamatosan csökken a munka nélkül maradottak ellátása, a szociális segélyezésre fordítható keret, de az eddigi munkaalkalmak száma is radikálisan csökken számukra, nem beszélve a munkáért elérhető, "gáláns" havi 30 ezer forint körüli jövedelmekről - áll a közleményben. A GKI úgy véli, hogy "a mindenáron munkára nevelni akaró politika, amely a realitásokra semmilyen figyelmet nem kíván fordítani, így előbb-utóbb szociális robbanáshoz vezethet".