Káosz az oktatásban: ki tehet róla?

Kunhalmi Ágnes, a szocialisták elnökségi tagja elmondta, az elhibázott és elhamarkodott változtatásokat a felsőoktatási hallgatói szerződések ügye is jól példázza. Hangsúlyozta: a kormányoldal semmibe veszi a felvételizőket azzal, hogy a hallgatói önkormányzat és az Alkotmánybíróság tartalmi kifogásait figyelmen kívül hagyva, az alkotmányellenesnek minősített kormányrendelettel teljesen megegyező módon kívánja törvényi erőre emelni a "felsőoktatási röghözkötést".

Az állam a hallgatói szerződésekkel arra kötelezné részben, vagy teljesen az államilag támogatott tanulókat, hogy diplomájuk megszerzése utáni húsz évben képzési idejük legalább kétszeresében Magyarországon vállaljanak munkát - emlékeztetett Kunhalmi Ágnes.

Az MSZP elnökségi tagja úgy fogalmazott, megérti a kormány szándékait, ám azzal már nem tud azonosulni, hogy ezt a célt egy, a hallgatók alapjogait súlyosan sértő szerződéssel érje el. Kunhalmi Ágnes aláhúzta, az államilag támogatott férőhelyek és a felsőoktatás finanszírozásának csökkentése miatt az idén a tavalyinál 32 ezerrel kevesebben jelentkeztek az egyetemekre és főiskolákra, és ezen már semmilyen törvénymódosítás sem segíthet.

Az ellenzéki politikus emellett szólt arról is, a kormány államosítási törekvése eddig nem létező problémákat generált a közoktatásban is, ahol a legtöbb esetben már az érintettek sem tudják, miként oszlanak majd meg a fenntartói és üzemeltetői feladatok, s ki finanszírozza majd az iskolákat.

Kunhalmi Ágnes az iskolák államosításával összefüggésben azt nevezte az egyik legnagyobb veszélynek, hogy a központi irányítással számos, a helyi közösségek, önkormányzatok által szervezett iskolai szolgáltatás, például nyelvi előkészítők és informatikai laborok szűnhetnek meg.