"Két-három bank eltűnése nem lenne tragédia"

Varga Mihály szerint a pénzintézetek előbb-utóbb előállnak azokkal a termékekkel, amely a devizahitelek rendezését teszik lehetővé úgy, hogy közben ne veszítsenek ügyfeleket sem. Úgy fogalmazott: a bankok tisztában vannak azzal, hogy helytelenül jártak el, amikor rátukmálták ügyfeleikre a devizahiteleket". Mondjuk ki nyíltan: egyszerű profitérdekből becsapták a magyar embereket".

Ugyanakkor hangsúlyozta: a devizahitelek elterjedését épp a kormány tette lehetővé. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy például Lengyelországban a pénzügyminisztérium az ottani felügyelettel és a monetáris hatósággal közösen fellépett a devizahitelek elterjedése ellen. Ennek eredményeképp ott a teljes lakossági hitelállomány csupán hat százalékát teszik ki a devizaalapú hitelek, míg Magyarországon ugyanez az arány negyven százalék.

Arról, hogy ki a felelős a devizahitelek tömeges elterjedésért kifejtette: a devizaalapú jelzáloghitelezés az első Orbán kormány utáni évben 2003-ban indult, majd 2004-től futott fel igazán. Így véleménye szerint a 2004-2008 közötti időszakot lenne érdemes vizsgálni országgyűlési bizottsági szinten.

Varga Mihály elmondta: korábban is sejtette, hogy az árfolyamkockázat kezelése nem lesz könnyű feladat, de számára is csak 2008-ban, a válság kirobbanásakor lett nyilvánvaló, hogy "ebből óriási baj lehet". Kormányra kerülésükkor pedig azzal szembesültek, hogy a devizaadósok egymás után vesztik el a fedelet a fejük fölül. Ennek a helyzetnek a kezelésére elsőként bevezették a kilakoltatási moratóriumot, majd hónapokon át tartó tárgyalások eredményeként bevezették a 180 forintos árfolyamgátat, amely azoknak nyújt segítséget, akik még tudják törleszteni a hitelüket, de a többletterheket már nem tudták vállalni. Mellettük viszont több mint 100 ezer adósnak már 90 napon túli fizetési késedelme van, az ő ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja majd meg. Ócsán pedig a fizetésképtelen devizahiteleseknek építenek szociális bérlakásokat sorolta az államtitkár.

Mint hangsúlyozta: már látszik, hogy hiába csökkentik az államadósságot, az ország kockázat addig nem fog mérséklődni, amíg fennáll Magyarország óriási devizakitettsége. Ezért kell hozzányúlni a devizában felvett magánadósságok problémájához is - tette hozzá.

Az egykori pénzügyminisztertől az interjúban megkérdezték azt is, vállalna-e jegybankelnökséget Simor András mandátumának lejárta után, de azt felelte sem ilyen jellegű felkérése, sem szándéka nincsen.