Kétféleképpen sújtja a minimálbéreseket a járvány
Anyagilag és egészségileg is ki vannak téve a járványnak a kötelező legkisebb keresetért dolgozó munkavállalók.
A válság miatt megszűnő állások nagy arányban a minimálbéres munkaköröket érintik, másrészt sokan a kötelező legkisebb keresetért teszik ki magukat a fertőzés közvetlen kockázatának - írja a Magyar Nemzet. Az Eurofound friss jelentése szerint a munkahelyek megszűnése nagy arányban érinti a minimálbért keresőket, és szintén magas az arányuk azok között, akik közvetlen érintkezést igénylő munkakörben dolgoznak, ezáltal nagyobb eséllyel kaphatják el a koronavírust. A járvány által leginkább sújtott turizmus-vendéglátásban a felmérések szerint a dolgozók közel húsz százaléka alacsony keresetű.
Bár a kiskereskedelemben és a takarítási szolgáltatásokban működő vállalkozásoknál dolgozók jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének, a keresetek ehhez nem alkalmazkodtak, ezen területeken még mindig kiemelkedően magas a minimálbéresek aránya. A kiskereskedelemben dolgozók körülbelül negyede, a mezőgazdaságban dolgozók 20 százaléka a kötelező legkisebb keresetért vállal munkát, az az egészségügyi dolgozók körében pedig 10 százalékos ez az arány az Európai Unió tagállamaiban.
A felmérés szerint az európai háztartások negyven százalékának nincs elegendő megtakarítása, a dolgozók közel harmadának átmenetileg vagy végleg megszűnt a munkaviszonya, vagy csökkentett munkaidőbe kényszerült a járványügyi intézkedések miatt. A háztartások háromnegyede saját bevallása szerint jövedelem nélkül legfeljebb három hónapig képesek fenntartani magukat. A minimálbérért dolgozók helyzete a skandináv országokban a legstabilabb, ott tíz százalékuknak vannak megélhetési gondjai, ezzel szemben Görögországban 80 százalékuknak jelent gondot a megélhetés. Szintén nehéz a helyzetük Bulgáriában, Horvátországban és Cipruson.
Magyar Nemzet
fotó: pixabay
Bár a kiskereskedelemben és a takarítási szolgáltatásokban működő vállalkozásoknál dolgozók jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének, a keresetek ehhez nem alkalmazkodtak, ezen területeken még mindig kiemelkedően magas a minimálbéresek aránya. A kiskereskedelemben dolgozók körülbelül negyede, a mezőgazdaságban dolgozók 20 százaléka a kötelező legkisebb keresetért vállal munkát, az az egészségügyi dolgozók körében pedig 10 százalékos ez az arány az Európai Unió tagállamaiban.
A felmérés szerint az európai háztartások negyven százalékának nincs elegendő megtakarítása, a dolgozók közel harmadának átmenetileg vagy végleg megszűnt a munkaviszonya, vagy csökkentett munkaidőbe kényszerült a járványügyi intézkedések miatt. A háztartások háromnegyede saját bevallása szerint jövedelem nélkül legfeljebb három hónapig képesek fenntartani magukat. A minimálbérért dolgozók helyzete a skandináv országokban a legstabilabb, ott tíz százalékuknak vannak megélhetési gondjai, ezzel szemben Görögországban 80 százalékuknak jelent gondot a megélhetés. Szintén nehéz a helyzetük Bulgáriában, Horvátországban és Cipruson.
Magyar Nemzet
fotó: pixabay
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók