Kevesebb hallgató vehetne részt magasabb szintű képzésben

FigyelőNet BELÉPÉSREGISZTRÁCIÓKeresőFNHírforrásCégmonitor2005. április 7. Feliratkozás a hírlevélreLegyen az FN a kezdőoldalam! function getElement(id) {return document.getElementById ? document.getElementById(id) : document.all ? document.all(id) : document.layers? document.layers[id]:null;}function csatornaSzinov(csatornaSor,mid,col,bgcol) {var tmp;tmp=getElement(mid);tmp.style.color = col;csatornaSor.cells[0].bgColor = bgcol;}function csatornaSzinou(csatornaSor,mid,col,bgcol) {var tmp;tmp=getElement(mid);tmp.style.color = col;csatornaSor.cells[0].bgColor = bgcol;}ROVATOK Címlap Hírek Gazd/Pol Köz/Élet Befektetés Cégvilág Karrier Tech/Tudomány Életmód Utazás Hetilap Figyelő Trend Archívum DossziékAdózás 2005Álláskeresési ABCBefektetők iskolájaEgzotikus pénzügyi termékekEU-források és pályázatokEU-munkavállalásGyorsjelentésekIngatlan adásvételIrakIzgalmas ingatlanokKarriertanácsok az unióbanKöltségvetés 2005MatávMolMunkajogOrosz biznyeszOTPRichterUniós ingatlanboomSZOLGÁLTATÁSOK Kalkulátorok Szakértőink Adatbánya Hírforrás Munkajogi ABC Cégmonitor Nyelvlabor Naptár Talentum:Állások KonferenciákINTERAKTÍV Fórumok Pályázatmonitor Képzések IngatlanMonitor Tesztek, kvízek Kevesebb hallgató vehetne részt magasabb szintű képzésben 2005. április 7. FigyelőNet A felsőoktatási túlképzést többszintű rendszer bevezetésével szeretné kezelni az oktatási tárca. A bolognai folyamattal összehangban a hallgatóknak csak egy kis részét engednék tovább az alapképzés után. Pokorni Zoltán szerint ezt nem szabad elkapkodni. "A négyszeresére növekedett hallgatói létszám valóban túlzott, túlképzés van" - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol a jelenlegi és az elmúlt ciklus oktatási minisztere ütköztette álláspontját a magyar közoktatásról.  „Figyelembe kell venni azt is, hogy Nyugat-Európában nem négy-hat évig járnak egyetemre a fiatalok. Húsz százalékuk két éves felsőfokú képzésben vesz részt, fele felsőfokú alapképzésben, negyedük emelt szintű, úgynevezett masters képzésben, a fennmaradó pár százalék pedig doktorin. Ezzel szemben Magyarországon nincs lemorzsolódás, ha valakit felvesznek, általában meg is szerzi a felsősokú papírt" – magyarázta Magyar Bálint. A helyzet megoldására a kormány a napokban elfogadott felsőoktatási törvénytervezetben a következő javaslatot tette: egyre több fiatalt kell a felsőfokú szakképzésbe becsatlakoztatni, másrészt pedig a bolognai rendszert átvéve az alapszintű papír megszerzése után csak egy kis részt engednének tovább masters képzésre, még kevesebbet doktorira. A munkaerő piaci igények és a képzés összehangolására is külön programot dolgozott ki az OM: az állami finanszírozott hallgatók összetételébe a tervek szerint beleszólhatnának a munkaadók, gazdasági kamarák is, jelezve, mekkora a felvevőpiac az adott szakterületen. Pokorni szerint nincs túlképzésPokorni Zoltán szerint ezzel szemben nincs túlképzés, a magyar fiatalok mindössze negyede vett már részt felsőoktatási intézmény képzésében, míg ez az arány Finnországban hatvan, Franciaországban negyven százalék. „A belső képzési irány valóban rossz volt, azt azonban nagy hibának tartanám, ha ennek meghatározását a kormány kiadná a kezéből. Az állam feladata meghatározni, milyen szakterületen hány főt képezzenek" – mondta Pokorni. Óva intett a bolognai rendszer meggondolatlan bevezetésétől is. Mint mondta, ez a rendszer még kipróbálatlan, ezért egyelőre mindenképpen meg kéne tartani a régi rendszert is. A fideszes politikus kitért arra is, hogy a 100 ezerről 370 ezerre növekedett hallgatói létszámmal együtt a kapacitások nem növekedtek, és ezt a hiányt a kormány úgynevezett PPP beruházásokkal igyekszik megoldani. „Ez nem jó, hiszen ez egy hitel, ami több mint valószínű hogy be fog dőlni. A felsőoktatási intézmények nem fogják tudni megtermelni a saját beruházási költségeiket, így a hiány államadósságként fog megjelenni, az eurót pedig máris elfelejthetjük" – fogalmazott Pokorni. Magyar Bálint szerint azonban a felsőoktatás versenyképessé tételének nincs más módja, mint ez a konstrukció. Az oktatási miniszter bízik abban, hogy az egyetemek ki tudják majd gazdálkodni a törlesztő részletet.