"Kialakult a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató ügyeskedők világa"
Felszólalt a német katolikus püspöki kar elnöke a kelet-európai munkavállalók németországi kizsákmányolása ellen.
Robert Zollitsch freiburgi érsek, a német egyházmegyék főpásztorait összefogó konferencia vezetője a Focus című hetilapnak nyilatkozva élesen bírálta a vállalkozási szerződés (Werkvertrag) intézményével visszaélő cégeket. Hangsúlyozta: a német munkaerőpiacon kialakult egy szürke zóna, a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató ügyeskedők világa, ami minden egyes elemében ellentmond a katolikus egyház szociális tanításainak.
A "munkaerőpiac alagsorában tarthatatlan állapotok uralkodnak" - mondta Zollitsch. Szövetségesre talál a katolikus egyházban, aki ez ellen fellép - tette hozzá. A piacgazdaság csak akkor maradhat erős, ha a lakosságot áthatja a tudat, hogy a méltányosság elve alapján működik a rendszer - mondta a püspöki konferencia elnöke.
A vállalkozási szerződés intézményével elsősorban az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban élnek vissza Németországban. A megoldás - vagyis visszaélés - lényege, hogy a munkáltató nem alkalmazza a munkavállalót, hanem kiadja a munkát egy alvállalkozónak, amely Kelet-Európában toboroz embereket a feladat elvégzésére, majd a munkaerőt a megbízó rendelkezésére bocsátja. A munkavállaló így nem élhet az alkalmazotti státussal járó jogokkal, például nem vonatkozik rá a kollektív szerződés és az ágazatban érvényes órabérminimum. Az alvállalkozó rendszerint kihasználja a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét. Jellemző, hogy éhbérért dolgoztatják a kelet-európaiakat és méregdrága, de embertelen tömegszállásokon helyezik el őket.
Franz-Josef Möllenberg, a német élelmiszeripari szakszervezet (NGG) elnöke szerint a vállalkozási szerződés a német gazdaság bizonyos területein "a modern rabszolga-kereskedelem üzleti modelljeként működik". Elsősorban a húsiparra jellemzőek a visszaélések, ebben az ágazatban a német vállalkozások egy része "maffiamódszerekkel" dolgozik.
A szakszervezeti vezető szerint a hústermékek forgalmazásában be kell vezetni egy új védjegyrendszert. Az elképzelés szerint az úgynevezett szociális védjegy azt tanúsítja, hogy a terméket törvényes és méltányos munkajogi konstrukcióban állították el. "Nemcsak az állatoknak és a növényeknek jár védelem, hanem az embereknek is" - mondta Möllenberg a Focus hétfői számában megjelenő összeállításban.
Munkaadói érdekképviseletek szerint a vállalkozási szerződés jól bevált intézmény, amelyen nem szükséges változtatni, a visszaélésekkel szemben pedig a munkaügyi ellenőrzés fokozásával kell fellépni.
A "munkaerőpiac alagsorában tarthatatlan állapotok uralkodnak" - mondta Zollitsch. Szövetségesre talál a katolikus egyházban, aki ez ellen fellép - tette hozzá. A piacgazdaság csak akkor maradhat erős, ha a lakosságot áthatja a tudat, hogy a méltányosság elve alapján működik a rendszer - mondta a püspöki konferencia elnöke.
A vállalkozási szerződés intézményével elsősorban az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban élnek vissza Németországban. A megoldás - vagyis visszaélés - lényege, hogy a munkáltató nem alkalmazza a munkavállalót, hanem kiadja a munkát egy alvállalkozónak, amely Kelet-Európában toboroz embereket a feladat elvégzésére, majd a munkaerőt a megbízó rendelkezésére bocsátja. A munkavállaló így nem élhet az alkalmazotti státussal járó jogokkal, például nem vonatkozik rá a kollektív szerződés és az ágazatban érvényes órabérminimum. Az alvállalkozó rendszerint kihasználja a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét. Jellemző, hogy éhbérért dolgoztatják a kelet-európaiakat és méregdrága, de embertelen tömegszállásokon helyezik el őket.
Franz-Josef Möllenberg, a német élelmiszeripari szakszervezet (NGG) elnöke szerint a vállalkozási szerződés a német gazdaság bizonyos területein "a modern rabszolga-kereskedelem üzleti modelljeként működik". Elsősorban a húsiparra jellemzőek a visszaélések, ebben az ágazatban a német vállalkozások egy része "maffiamódszerekkel" dolgozik.
A szakszervezeti vezető szerint a hústermékek forgalmazásában be kell vezetni egy új védjegyrendszert. Az elképzelés szerint az úgynevezett szociális védjegy azt tanúsítja, hogy a terméket törvényes és méltányos munkajogi konstrukcióban állították el. "Nemcsak az állatoknak és a növényeknek jár védelem, hanem az embereknek is" - mondta Möllenberg a Focus hétfői számában megjelenő összeállításban.
Munkaadói érdekképviseletek szerint a vállalkozási szerződés jól bevált intézmény, amelyen nem szükséges változtatni, a visszaélésekkel szemben pedig a munkaügyi ellenőrzés fokozásával kell fellépni.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon