Kizárólag szakképzett munkaerőt fogad az unió

"Az Európai Uniónak nincsenek meg rá az eszközei, hogy méltó módon fogadjon minden bevándorlót, aki a jobb életben reménykedik. A bevándorlás megszervezésének ezért figyelembe kell vennie Európa befogadóképességét a munkaerőpiac, a lakhatás, az egészségügyi, az oktatási és a szociális szolgáltatások vonatkozásában" - mutat rá az európai bevándorlási és menekültügyi paktum a preambulumában, amelyet Cannes-ban fogadtak el az uniós belügyminiszterek. Mivel a találkozó csupán informális tanácskozás volt, ez egyelőre előzetes politikai jóváhagyást jelent, a végső döntést majd csak októberi EU-csúcson hozzák meg a felek.

A szövegben egyébként főként Nicolas Sarkozy francia államfő (aki egyben a huszonhetek soros elnöke) gyakorlatban is megvalósult elképzelései köszönnek vissza. Ennek fő vezérelve, hogy a szakképzett bevándorló bátran jöhet, mondván rá szükség van a munkaerőpiacon, a többiek viszont, így a családegyesítési alapon érkező eltartottak, maradjanak az országhatáron kívül. A paktum tervezete nyilvánvalóan a Nyugat-Európában általánossá vált bevándorlásellenes hangulatra próbál választ adni. Jelenleg ugyanis mintegy nyolcmillió törvénytelen bevándorló él az unió területén; csak 2005-ben 650 ezer, lejárt vízummal rendelkező vagy törvénytelenül belépett személy, illetve elutasított menedékkérő hazatoloncolásáról döntöttek, ebből azonban mindösszesen 212 ezer esetben tudtak a hatóságok érvényt szerezni a repatriálásnak, s csak minden ötödik persona non grata távozott önként.

A bevándorlási paktum a toloncirányelvről is határoz: a nemkívánatos migránsok négy hetet kapnak az önkéntes távozásra, majd egyszerűen kirakhatók, másfél évre őrizetbe vehetők (a kiskorúak is), öt évre pedig kitilthatók. (A törvénytelen migráns általában olyan látogató családtag, aki vízuma lejártakor "elfelejt" hazatérni.)

Munkaerőre éhezik Európa

Ugyanakkor Európát olyannyira sújtja a demográfiai egyensúly megbomlása, hogy mindenképpen szüksége van munkaerőre. Becslések alapján elmondható, hogy az elöregedő földrésznek 56 millió külső munkavállalóra lehet szüksége 2050-ig - különösen annak fényében, hogy az átlagos gyerekszám még a gyermekáldásban leginkább bővelkedő íreknél és franciáknál sem éri el a kettőt. Az Európai Unió ezért az amerikai zöldkártya-program mintát alapul véve kék kártyával próbálja kiszűrni a képzett munkaerőt. Viszont az, hogy a tagállamok kiket fogadnak, nem brüsszeli, hanem nemzeti hatáskör.

Cannes-ban alapvetően két ponton vitatkoztak leginkább a felek, bár szerencsére kialakult a kompromisszum. Az egyik, hogy eredetileg a francia EU-elnökség eltanácsolta volna a tagállamokat az illegális bevándorlók helyzetének tömeges törvényesítésétől, de spanyol követelésre ez finomodott: csupán "bátorítják" az esetenkénti jóváhagyást. A másik vitatott kérdés az volt, hogy - holland példára - elő lehet-e írni a bevándorlóknak kötelező integrációs (nyelvi-országismereti) vizsgák letételét vagy sem. Végül ezt elvetették.

Draskovics Tibor belügyminiszter elmondása szerint Magyarország elviekben támogatja a francia javaslatokat, ám hozzátette, hogy hazánknak elsősorban az a fontos, hogy a régi tagországok szüntessék meg a belső munkaerőpiacon még meglévő korlátozásaikat, a magyar munkavállalókat még érintő versenyhátrányokat. A magyar diplomácia egyúttal azt is szorgalmazza - mondták el a Népszabadságnak brüsszeli szakdiplomaták -, hogy a külföldiek érkezésére a fogadó társadalmat is készítsék fel.

A paktumtervezet főként az EU déli határait célozza meg, nem a Magyarországot is magában foglaló régiót - mondta Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. A szigorítás miatt a migrációs útvonalak azonban átkerülhetnek régiónkba. Természetesen ez nem egyik napról a másikra történik; ahogy az sem valószínű, hogy a csendes-óceáni vagy nyugat-afrikai útvonalak lezárása esetén minket találnának meg a migránsok. Az elmúlt másfél évben inkább Szomáliából érkezett egyre több menekült, bár számuk nem haladja meg a néhány százat - mondta Kováts, aki attól fél, hogy akik humanitárius okokból, menekültként kérnek bebocsátást, az új szabályozás következtében nem jutnak majd az unió területére. "Már ma is egyre veszélyesebb útvonalakon érkeznek a menekültek, és az út során évente ezrek veszítik életüket." - mutatott rá Kováts András.

Népszabadság