Kormánytisztviselők: marad az indoklás nélküli elbocsátás
Újra elfogadta, kibővített formában az Országgyűlés hétfőn az államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A kormánytisztviselők munkaviszonyát az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti.
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A jogszabályt, annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek június 14-én.
A Ház zárószavazás előtt egy módosítócsomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; nem változtatott viszont a parlament azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket indoklás nélkül menthetik majd fel.
A köztársasági elnök álláspontja szerint az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával. Sólyom László szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.
Az újból elfogadott törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban - beleértve a közigazgatási és a helyettes államtitkárt is - , a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
A kormánytisztviselőket kéthónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsájthatja el a munkáltató. E körben is megmarad a munka törvénykönyvének az a szabálya, hogy felmentési védelem illeti meg a munkavállalót, ha többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik.
A törvényt szerint a köztisztviselőknek posztjuk betöltéséhez kötelező 2009. december 1-je óta versenyvizsgát tenniük, a kormánytisztviselőkre e szabály nem vonatkozik majd. A központi államigazgatás - mint munkáltató - vonzerejét növelendő, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, melyért legfeljebb 25 munkanap szabadidő átalány állapítható meg.
Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (például felmentési tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az említett szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is.
A törvény rendelkezik kormánytisztviselők illetményéről, a pótlékokról és a jutalmakról, a végkielégítés összegéről is. Kimondja azt is, hogy a miniszteri kabinethez tartozó politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül - vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, miniszter vagy államtitkár, állapítja meg.
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
A Z-generáció tagjai sokkal nagyobb odafigyelést, több mentorálást igényelnek. Csakhogy az X-generációs menedzserek, vagy a millenniumi... Teljes cikk
Egy friss rendelettervezet szerint a 2024-es karácsony hetén 6 egymást követő napot tölthetnének otthon a dolgozók. Teljes cikk
Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztosa szerint a rövidített munkahét bevezetése megoldaná a munkaerőhiányt is. Teljes cikk
- Öt tévhit a harmadik országból történő toborzásról 3 hete
- Adómentes juttatásként is adható belépő a dolgozóknak az atlétikai vb-re 3 hete
- Hétszáz munkahelyet szüntet meg a LinkedIn 3 hete
- Ők lehetnek az MVM új felsővezetői 3 hete
- Koji László maradt az ÉVOSZ elnöke 4 hete
- Így csökkenthetők a munkába járás költségei 4 hete
- Leépít és inkább a mesterséges intelligenciába fektet az egyik felhőszolgáltató 1 hónapja
- Több mint ezer dolgozóját küldi el a Walt Disney 1 hónapja
- Mintegy 3 ezer munkahelyet szüntet meg az EY 2 hónapja
- Az egészségmegőrzés ma már az employer branding része 2 hónapja
- Vezetőként a világ egyik legdrágább országában: jó fizetésért a szakértelemből is könnyebb válogatni 2 hónapja