Kormánytisztviselők: marad az indoklás nélküli elbocsátás

A parlament a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 253, az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 252 igen szavazattal fogadta el, 96, illetve 97 nem szavazat ellenében. A visszaküldött törvényt mindhárom ellenzéki frakció ellenezte.

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A jogszabályt, annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek június 14-én.

A Ház zárószavazás előtt egy módosítócsomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; nem változtatott viszont a parlament azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket indoklás nélkül menthetik majd fel.

A köztársasági elnök álláspontja szerint az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával. Sólyom László szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.

Az újból elfogadott törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban - beleértve a közigazgatási és a helyettes államtitkárt is - , a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

A kormánytisztviselőket kéthónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsájthatja el a munkáltató. E körben is megmarad a munka törvénykönyvének az a szabálya, hogy felmentési védelem illeti meg a munkavállalót, ha többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik.

A törvényt szerint a köztisztviselőknek posztjuk betöltéséhez kötelező 2009. december 1-je óta versenyvizsgát tenniük, a kormánytisztviselőkre e szabály nem vonatkozik majd. A központi államigazgatás - mint munkáltató - vonzerejét növelendő, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, melyért legfeljebb 25 munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (például felmentési tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az említett szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is.

A törvény rendelkezik kormánytisztviselők illetményéről, a pótlékokról és a jutalmakról, a végkielégítés összegéről is. Kimondja azt is, hogy a miniszteri kabinethez tartozó politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül - vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, miniszter vagy államtitkár, állapítja meg.