Kötelező munkaidőt vezetnének be a közoktatásban
Az államtitkárság a pedagógusok véleményére is kíváncsi, valamennyi iskolának kérdőíveket küldtek szét. Az elektronikus válaszokat csütörtökig várják, akadályoztatás esetén péntekig lehet visszaküldeni a véleményeket - olvasható az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár levelében azt írta, hogy a pedagógus-életpályamodell és az abban megismert magasabb alapbérek, átlátható és kiszámítható javadalmazás bevezetését a társadalmi konzultáció nagy tetszéssel fogadta.
Az életpályamodell bevezetése esetén az átlátható és rendszerezett intézményfenntartás és -finanszírozás kialakításához öt kérdésre várnak választ. Kíváncsiak arra, hogy az életpályamodell feltételei mellett egyetértenek-e a pedagógusok azzal, hogy a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék. Ezeken belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait.
Arra is választ várnak, támogatják-e a pedagógusok, hogy a megtartott tanóráik kötelező száma tanított szakjaiktól, csoportjaik létszámától vagy egyéb szempontoktól függően differenciálható legyen.
Szeretnék tudni, egyetértenek-e azzal, hogy az állam nagyobb felelősséget vállaljon a közoktatási intézmények fenntartásában, illetve támogatja-e, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait az állam egészében és közvetlenül finanszírozza. Kíváncsiak arra is, hogy egyetértenek-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgató hatáskörében tartva.
Az MTI úgy tudja, hogy a tervezett lépések miatt "bizonyos arányú" létszámleépítés elkerülhetetlen, de ezt az államtitkárság úgy szeretné megoldani, hogy a nyugdíjba vonulókat "nem pótolják" a rendszerben. Az új közoktatási törvény koncepciójának végleges változatát május végén tárgyalja a kormány, a jogszabálytervezet pedig várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel, miután a kabinet április 20-i ülésén első olvasatban megvitatta a közoktatási koncepciót.
Nagy Anna azt mondta, ha tartani tudják a tervezett ütemet, 2012 szeptemberétől már az új közoktatási törvény rendelkezései lesznek érvényesek az iskolákra. Az elsődleges cél az, hogy hosszú távon működtethető, kiszámítható, azonos feltételeket nyújtó, államilag biztosított rendszer jöjjön létre, amelyben nincsenek kódolva azok a pénzügyi nehézségek, amelyek a jelenlegi szisztémában - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
PSZ: elfogadhatatlan, hogy közvetlenül keresik meg az iskolákat
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatási államtitkárság nem egyeztet érdemben az érdekképviseleti szervezetekkel és közvetlenül keresi meg az iskolákat a közoktatási törvény koncepcionális kérdéseivel.
A szakszervezet közleményében azt írta: a kérdőív alapján a valóságos kormányzati szándékok ismerete nélkül nem lehet érdemben válaszolni a feltett kérdésekre. Szerintük nem világos, hogy mi lesz az állam valóságos szerepe, milyen módon kapnak feladatot a helyi önkormányzatok, hogyan alakulnak a munkáltatói jogok és a pedagógusok foglalkoztatásának szabályai.
Az iskolaigazgatókat gyakorlatilag azonnali válaszadási kötelezettségre szólítja fel az oktatásért felelős államtitkárság olyan kérdésekben, amelyekben érdemi nyilatkozatot csak kellő információ ismeretében, érdemi egyeztetések után, az egész rendszer működésének átgondolását követően lehet adni - olvasható az érdekvédelmi szervezet állásfoglalásában.
A PSZ követeli a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket a szakszervezetekkel a közoktatás, a szakképzés, a helyi önkormányzati rendszer, a finanszírozás átalakításának valamennyi kérdéskörében - írták. Véleményük szerint ha az iskolaigazgatók a megküldött kérdőíven "igenlő" választ jelölnek meg, a kormány részére korlátlan felhatalmazást adnak arra, hogy érdemi egyeztetés nélkül "államosítsák" az egész közoktatást.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár levelében azt írta, hogy a pedagógus-életpályamodell és az abban megismert magasabb alapbérek, átlátható és kiszámítható javadalmazás bevezetését a társadalmi konzultáció nagy tetszéssel fogadta.
Az életpályamodell bevezetése esetén az átlátható és rendszerezett intézményfenntartás és -finanszírozás kialakításához öt kérdésre várnak választ. Kíváncsiak arra, hogy az életpályamodell feltételei mellett egyetértenek-e a pedagógusok azzal, hogy a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék. Ezeken belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait.
Arra is választ várnak, támogatják-e a pedagógusok, hogy a megtartott tanóráik kötelező száma tanított szakjaiktól, csoportjaik létszámától vagy egyéb szempontoktól függően differenciálható legyen.
Szeretnék tudni, egyetértenek-e azzal, hogy az állam nagyobb felelősséget vállaljon a közoktatási intézmények fenntartásában, illetve támogatja-e, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait az állam egészében és közvetlenül finanszírozza. Kíváncsiak arra is, hogy egyetértenek-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgató hatáskörében tartva.
Az MTI úgy tudja, hogy a tervezett lépések miatt "bizonyos arányú" létszámleépítés elkerülhetetlen, de ezt az államtitkárság úgy szeretné megoldani, hogy a nyugdíjba vonulókat "nem pótolják" a rendszerben. Az új közoktatási törvény koncepciójának végleges változatát május végén tárgyalja a kormány, a jogszabálytervezet pedig várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel, miután a kabinet április 20-i ülésén első olvasatban megvitatta a közoktatási koncepciót.
Nagy Anna azt mondta, ha tartani tudják a tervezett ütemet, 2012 szeptemberétől már az új közoktatási törvény rendelkezései lesznek érvényesek az iskolákra. Az elsődleges cél az, hogy hosszú távon működtethető, kiszámítható, azonos feltételeket nyújtó, államilag biztosított rendszer jöjjön létre, amelyben nincsenek kódolva azok a pénzügyi nehézségek, amelyek a jelenlegi szisztémában - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
PSZ: elfogadhatatlan, hogy közvetlenül keresik meg az iskolákat
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatási államtitkárság nem egyeztet érdemben az érdekképviseleti szervezetekkel és közvetlenül keresi meg az iskolákat a közoktatási törvény koncepcionális kérdéseivel.
A szakszervezet közleményében azt írta: a kérdőív alapján a valóságos kormányzati szándékok ismerete nélkül nem lehet érdemben válaszolni a feltett kérdésekre. Szerintük nem világos, hogy mi lesz az állam valóságos szerepe, milyen módon kapnak feladatot a helyi önkormányzatok, hogyan alakulnak a munkáltatói jogok és a pedagógusok foglalkoztatásának szabályai.
Az iskolaigazgatókat gyakorlatilag azonnali válaszadási kötelezettségre szólítja fel az oktatásért felelős államtitkárság olyan kérdésekben, amelyekben érdemi nyilatkozatot csak kellő információ ismeretében, érdemi egyeztetések után, az egész rendszer működésének átgondolását követően lehet adni - olvasható az érdekvédelmi szervezet állásfoglalásában.
A PSZ követeli a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket a szakszervezetekkel a közoktatás, a szakképzés, a helyi önkormányzati rendszer, a finanszírozás átalakításának valamennyi kérdéskörében - írták. Véleményük szerint ha az iskolaigazgatók a megküldött kérdőíven "igenlő" választ jelölnek meg, a kormány részére korlátlan felhatalmazást adnak arra, hogy érdemi egyeztetés nélkül "államosítsák" az egész közoktatást.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel