Közeleg egy fontos nyugdíj-határidő

A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és 2025-ben részesülünk az éves januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.

Ha már tavaly is fennállt a nyugdíj-jogosultság, és idén visszamenőleg, 2023-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint kerül sor a nyugdíjszámításra, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2024-ben részesülünk. 2024-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj összegét is.

A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez. Ezek, az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.

Hat hónapra visszamenőleg van lehetőség a nyugellátás igénybevételére, azaz júniusban még lehet a tavaly decemberi feltételek szerint kérni annak megállapítását, feltéve, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. Ebben a fontos döntésben tehát június vége a határidő.

Ha valaki így cselekszik, akkor nemcsak félévi nyugdíjat kap meg majd visszamenőlegesen egy összegben, hanem például a tizenharmadik havi ellátás is megérkezik.

Mindezen felül a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell, ha dolgozott a friss nyugdíjas ebben az időszakban.

Az időpont kiválasztásánál azt is figyelembe érdemes venni, hogy a megszerzett szolgálati mikor éri el a következő teljes évet, ugyanis lefelé kerekítenek ezen a téren, tehát akár néhány napnak is lehet nagy jelentősége.

Az is lehet ugyanakkor jó döntés, hogy valaki nem kéri még a határidő előtt a nyugdíjmegállapítást: ha tovább dolgozik, keresete növelheti a későbbi nyugdíjösszeget, illetve aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. Ez 30 naponként az öregségi nyugdíj fél százaléka.

Adó Online