Külföldre menekülhetnek a magyar cégek

Gerendy Zoltán, a BDO Forte tanácsadó cég ügyvezető partnere szerint a tőke és a munkaerő szabad áramlásának hazánk eddig javarészt haszonélvezője volt, az utóbbi években azonban már ellenkező irányú folyamatok is megfigyelhetők, a közeljövőben pedig számítani lehet ez utóbbi jelenség felerősödésére. A magyar cégek eddig főként Szlovákiába települtek át szívesen át, ám ma már egy közepes méretű vállalat is jelentős előnyökre tehet szert a térség többi országában. Különösen, hogy számos közülük már rendelkezik balkáni leányvállalatokkal, így könnyen kivitelezhető a vezető munkavállalók bérezésének megosztása az országok között, vagy akár az egész vállalatvezetés áthelyezése egy kedvezőbb adózású államba.

A tanácsadó cégek szerint a "kitelepülési kedv" a különadó 2006-os bevezetésével erősödött fel, és a válságból kifolyólag többen újabb hullámmal számolnak. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az áttelepülés iránti tömeges érdeklődés egyelőre nem mutatkozott a cégek részéről, annyi viszont bizonyos, hogy az élőmunkateher mértéke még fontosabb tényező lett a vállalkozások életében. Épp ezért is keveslik a kormány által kilátásba helyezett járulékcsökkentés mértékét, az ugyanis legfeljebb csak a túlélést, a munkahelyek megőrzését biztosíthatja, a gazdaság dinamizálásához már sokkal több kellene. Egyúttal bátortalannak vélik a személyi jövedelemadózás átalakítását is. Miközben a kormány első lépésben 2,2 millió, majd 3 millió forintra tervezi emelni az szja sávhatárát, a Világgazdaságnak megszólaló szakértők kivétel nélkül jóval magasabb limitet javasolnak. Ezt támasztja alá a Reformszövetség anyaga is, amelyben 5 millió, 2011-től pedig 15 millió forintos sávhatár szerepel.